Új panaszok az orvosoknál: alvászavarok, emésztési gondok, szorító érzések, fogcsikorgatás

Dr. Király Gabriella háziorvos elmondta, jellemző az alvászavarok számának növekedése. A panaszosok valahogy elalszanak ugyan, de éjszaka fél kettőkor felébrednek, és órákig forgolódnak, nem tudnak aludni; ez egy új tünet. Akik korábban már szedtek altatót vagy nyugtatót, azt kérik, hogy válthassanak másra, mert már nem használ. Sokaknak a bezártság mellett egzisztenciális szorongása is van. Ajánlanak teákat, gyógynövényes hatóanyagú tablettákat, ha ez nem elég, akkor gyógyszeres kezelés szükséges.

Egy másik nagy csoport gyomor- és bélrendszeri panaszokkal fordul orvoshoz. Jellemző a gyomorsav-túltermelődés, az égő érzés, fájdalom sugárzik előre-hátra, oldalra; gyakoribbak a hasmenéses problémák, van, aki így fogalmaz: „a gyomra nem veszi be” azt a sok nehézséget, ami körülöttünk van. Jeleznek szegycsont mögötti fájdalmat, beszámolnak mellkasi szorító érzésről.

Egy harmadik nagy csoport a szív- és érrendszeri tüneteké. Azt mondják, „gombóc van a torkomban”, „szorítja a szívemet” valami, vagy olyan, mintha „abroncs szorítaná” a mellkasát, mintha „ülne a mellükön valaki”. Ezek a tünetek szervi betegségek jelei is lehetnek. Ördögi kör is létrejöhet, mert a tartós stressz következményeként tartósan megemelkedett vérnyomás is kialakulhat.

Dr. Király Gabriellától azt is megtudtuk: az emberek hónapok óta egészségügyi kérdésekről hallanak a híradóban, és a hírek félelemkeltőek. A saját apró testi változásaikra most jobban odafigyelnek, előfordul, hogy a szervezetük problémáit eltúlozzák, mert aggódnak. Vannak, akik kézremegésre, verítékezésre panaszkodnak, mások pedig úgy érzik, hogy „kevés a levegő”. Sokan nehezen viselik a maszkot, szokatlan benne a légvétel.

A stressz a fogászatokon is megjelenik, hallottunk olyan esetről, hogy valaki becsiszoltatta a fogát, mert annyira csikorgatott éjszaka, hogy a családtagjai nem tudtak tőle aludni. Dr. Prugberger József elmondta: a stressz az egyik lehetséges faktora a fogcsikorgatásnak, megnövekedett az ilyen panaszokkal érkező betegek száma, de nem a fogcsiszolás a megoldás.

– Van, aki arcfájdalommal, ízületi fájdalommal jön, esetleg a feje is fáj, és nem is tudja, hogy csikorgat. Koronaletörést, gyökértörést is okozhat, a fogíny és a csontállomány számára is fokozott terheléssel jár – mondta dr. Prugberger József. Megkülönböztetik az ébrenléti és alvási fogcsikorgatást; az ébrenléti a gyakoribb, és több nőnél fordul elő, mint férfinál. Az emberek 90 százaléka biztosan csikorgatja a fogát az életének egy bizonyos szakaszában, 5–8 százaléka rendszeresen csikorgat vagy szorít (stresszben erősen összeszorítja a fogait). A csikorgatás, a szorítás vagy a fogak kocogtatása parafunkciók, orális rossz szokások. Aki éjszaka csinálja, az fáradtan kel reggel, és fáj a feje. Ezek tünetek, amik ráébreszthetnek valakit a fogcsikorgatásra. Van, akinek a házastársa elmondja, hogy nem tud tőle aludni. De van, aki nem hall semmit, mert a párja „csak” szorítja a fogát. A terápia során az első házi feladat a megfigyelés, a páciensnek szembesülnie kell azzal, hogy szorít vagy csikorgat-e. Rágóizomtornával kezelik a problémát. Ha a tünetek nem enyhülnek, sínt készítenek a felső fogak felszínére, ritkábban az alsóra. Az izmokat idegpályák mozgatják, a kávé, az alkohol, a kokain megnövelik az ingerületátvivő anyagok koncentrációját, felborul az egyensúly. Az élvezeti szerek, amik úgymond „segítenek élni”, másfelől kárt okoznak. Az éjszakai szorítás miatt megnő a mikroébredések száma, szaporább lesz a szívverés, a légzés. A relaxálósínt az alváshoz, időnként napközbeni használatra is ajánlják.

A fogorvos elmondta: összefüggés mutatkozik a járványintézkedések és a sínszükséglet között. Amikor újabb korlátozásokat vezetnek be, rövid időn belül biztosan kell csinálni három-négy sínt. A betegek nagyon szeretik – megkönnyebbülnek, az izmok kényszerhelyzete megszűnik –, a legféltettebb kincsük lesz jó néhány hónapra.

Kiemelt képünkön: Dr. Prugberger József fogorvos csikorgatásra terápiát vagy relaxálósínt ajánl