Miről mesél az oszkói dombtető?

Az ítélőszék oklevelének szövege szerint Oszkó falu ekkor – a benne álló, Szent György tiszteletére szentelt templom kegyúri jogával együtt – Miklós esztergomi érsek tulajdonába került. Oszkó egyházáról ezt követően egy 1376-ban végzett határjárás tudósít, amelyből megtudhatjuk, hogy a dombon álló templom kőből épült, de tornya nincsen.

1449-ben Oszkó falu Ágoston nevezetű plébánosa a rumi és szentléránti plébánosokkal együtt egyházjogi perben ítélkezett, és a települést ettől kezdve valamennyi XV. századi oklevél Egyházasoszkó néven említette. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, temploma romossá vált. Amikor Kazó István főesperes 1698-ban a Hegyhát falvait végigjárta, leírta, hogy „Oszkóban csak a torony és a templomhajó falai állnak”. A templomot a benépesülő falu újjáépítette és megnagyobbította.

A Hegyhát kiemelkedő pontján fekvő, XVIII. századi forrásokban Hosszúoszkó néven szereplő község a napóleoni háború során hadászati jelentőséget kapott. 1809 februárjában Ferenc császár elrendelte az insurrectiót, és a magyar nemesség fegyverbe hívására Vas vármegye is kiállította regimentjét. A Hegyháton gyülekező nemesi csapatok parancsnoka Gosztonyi János ezredes lett.

A rátermett főtiszt, aki A magyar nemesi insurrectió megreformálására címen József nádor számára már 1806-ban figyelemre méltó javaslatot adott, azt a feladatot kapta, hogy fedezze János főherceg Tirolból a Graz-Szentgotthárd-Körmend-Pápa útvonalon Győr felé tartó csapatainak tervszerű vonulását, és ennek útvonalát a Marcal folyó karakói átkelőjéig biztosítsa.

Hadtörténeti levéltárban fennmaradtak az ezredes Oszkó faluban keltezett jelentései, amelyeket báró Andrássy tábornoknak küldött. Gosztonyi ezekben leírta, hogy a jó kilátást nyújtó oszkói dombról lovas századaival a Kám-Rum, Ikervár-Sárvár, valamint Türje irányába vezető utakat ellenőrizni tudja. 1809. május 31-én arról küldött jelentést, hogy „az ellenség 6-7000 fős lovas és gyalogos egységei Szombathelyt elfoglalták és a Rába irányába vonulnak”.

Miután a franciák nemcsak a sárvári, de a hídvégi hidat is hatalmukba kerítették, a haditerv úgy módosult, hogy Andrássy tábornok csapatai, Gosztonyi egységeivel kiegészülve a Hegyháttól Karakóig biztosítóvonalat hoztak létre.

Az ütközetre a karakói átkelőnél került sor, ahonnan a franciákat a magyar lovasság csak hatalmas nehézségek és érzékeny veszteség árán tudta visszaszorítani.

Kiemelt képünkön: Templom: kőből, toronnyal