Alkoholista férfi zaklatja a lakókat egy szombathelyi társasházban

Szombaton, a Szabolcs Zoltán utca 1. szám alatti társasházban 73 éves, szívbeteg édesanyját bántalmazta egy férfi, a hölgyet mentő vitte el. Panaszosunk azt is leírta, hogy a házban évek óta jogtalanul lakik egy alkoholista férfi, aki heti rendszerességgel zaklatja, bántalmazza az ott élő embereket. Többször szóltak már az önkormányzat szociális és lakásbizottsága elnökének és a helyileg illetékes képviselőnek is, de semmi nem változik. Ellátogattunk a helyszínre, ahol az egyik apró szociális bérlakás zsúfolásig megtelt azokkal az idős, kiszolgáltatott emberekkel, akik szerették volna elmondani: a lakóközösségnek nincs nyugalma, félnek a bántalmazótól. Most szombaton délután is az történt, hogy páran a folyosón beszélgettek, az összeférhetetlen szomszéd pedig a lakásából kiabált kifele, hogy biztos őt pocskondiázzák.

A közvetlen szomszédja próbálta csitítani, de F. kijött és mondta a magáét. Majd amikor Baksa Lászlóné próbálta megnyugtatni, az ajtófélfához lökte őt. Az idős asszony megszédült, rosszul lett, a mentők vitték el koponya-CT-vizsgálatra. Edit most azt mondja, ő eddig próbált emberségesen viselkedni vele, mert amikor nem iszik, bocsánatot kér és megígér mindent, de most már ő is fél tőle.

Vass Ferencnét is bántalmazta pár hete az italos férfi, az arccsontja sérült. A beszélgetésünkben részt vevő férfiaknak sincs nyugta a renitens lakótól, Sümegi Henriket a folyosón kergette és az ablakon akarta kidobni, a kést is valamennyiüknek is megmutatta már, azzal fenyegetőzve, hogy kinyír mindenkit. A rend­őrség nemegyszer vitte már el bilincsben, de két óra után mindig kiengedik és marad minden a régiben.

– Nem telik el úgy hét, hogy a rendőrség ne vonulna ki, volt, hogy a székkel együtt emelték föl – meséli Molnár Ferenc, aki 2005 óta súlyos cukorbeteg, és sokszor azért megy el sétálni otthonról, hogy egy kis nyugalma legyen. A lakó, ha éppen nem kötekedik, akkor is nyitott lakásajtó mellett, hangos zeneszóval éli az életét. A kihallatszó szitokszavakból meg a kölcsönkért púderekből a lakók úgy sejtik, hogy szellemileg sérült élettársát is bántalmazza, jóllehet az ő fizetéséből vásárolja a napi több liter boradagját, ő ugyanis nem dolgozik. A jogtalan lakáshasználat és a házirenddel nem összeegyeztethető magatartás önmagában is elég lenne az eltávolítására, de az illetékesek rendre azt válaszolják, hogy a pandémia miatt kilakoltatási moratórium van, nem tehetnek az utcára senkit. A lakók viszont félnek, nem akarnak egy alkoholista miatt meghalni. De a férfiak, és az asszonyok erősebbje attól is tart, nehogy valakinél elszakadjon a cérna és odacsapjon, mert akkor ő kerülne bajba.