Kifüstölték a celli világháborús bombát – Egy honvédségi gyakorlótéren semmisítették meg

A Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tájékoztatása szerint az ügyeletükre június 28-án délelőtt érkezett a bejelentés. A katonák aznap délben a helyszínre érve megállapították, hogy egy II. világháborús, szovjet gyártmányú gyújtóbombáról van szó, amely sérült állapota miatt speciális szállítást igényel. Június 30-án, kora hajnalban tértek vissza Celldömölkre, addig a helyi rendőri szervek őrizték a „Robbanásveszély” felirattal megjelölt, körbekerített helyszínt. A tűzszerészek a száz kilogrammos robbanótestet átemelték egy vízzel töltött kádba, majd a speciális tűzszerész szállítójármű – rendőri felvezetéssel – a Magyar Honvédség egyik gyakorlóterére vitte azt, ahol kifüstöléses eljárással semmisítették meg. A kiemelés és szállítás idejére nem kellett kitelepítést végezni, utakat lezárni, hiszen a bomba speciális eljárást igénylő kezelésére már csak a honvédségi területen került sor.

Megkérdeztük a honvédségtől, foglalkozott-e egy szakemberük történetileg a világháborús bombák utóéletével, vannak-e esetleg olyan térképek, amelyek az egykori bombázások terepeit mutatják?

– Egykori bombázások terepeit mutató térképpel nem rendelkezünk, az azonban elmondható, hogy a második világháború idején hazánk egész területét érték bombázások, a robbanótestekkel legszenynyezettebb terület Székesfehérvár és Budapest környéke, valamint Veszprém megye. Budapesten főként volt ipari létesítmények, közlekedési csomópontok, gyárak, hidak környékén lelhető fel ma is a legtöbb, működésbe nem lépett robbanótest. Nem lehet megmondani, hogy menynyi lapulhat még a föld alatt, vagy vizeinkben, az elmúlt évtizedek során nem csökkent jelentősen a megtalált robbanótestek száma, évente 20002500 bejelentés érkezik a tűzszerész ügyeletre – tudtuk meg dr. Markovics Zita századostól, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred kommunikációs tisztjétől, aki azt is elmondta: – Ha valaki robbanótestnek látszó tárgyat talál, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a helyi rendőrségen, vagy a jegyzőnél. A Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred számára a bejelentést ezen hivatalos szervek valamelyike teszi meg. Ezt követően a tűzszerész katonák a lehető legrövidebb időn belül a helyszínre mennek, ahol megállapítják a robbanószerkezet típusát és veszélyességi fokát. Ennek megfelelően döntenek arról, hogy mikor és milyen eljárással semlegesítik azt. Ha a veszélyes tárgy például lakott területen, ipari létesítmények, közművek közelében kerül elő, a szakemberek azonnal gondoskodnak a hatástalanításról és az elszállításról. Ha lakott területen kívül, például erdőben, szántón találnak ilyen eszközt, a jogszabály értelmében harminc nap áll rendelkezésre annak semlegesítésére, de ilyen esetekben is napokon belül eljárnak a katonák.

Dr. Markovics Zita kiemelte: a robbanótestnek látszó tárgyhoz tilos hozzányúlni, ha felemelték, minél hamarabb vissza kell helyezni a földre, vagy a vízbe, attól függően, honnan került elő. A robbanótest belső szerkezete több mint hetven év elteltével is kifogástalan állapotban lehet. Ez azt jelenti, hogy – bár kívülről sáros és rozsdás – a robbanóanyagot tartalmazó bombatest eredeti állapotát megőrizve akár a legkisebb külső behatásra képes működésbe lépni, tehát kezelését szakemberre kell bízni.

Helytörténeti szempontból is igyekeztünk körbejárni a Celldömölkön talált bomba ügyét, mivel a visszaemlékezések szerint a világháború idején a várost szőnyegbombázás is érte, vagyis lehet, hogy nem ez lesz az utolsó robbanószerkezet, amit találtak. Megkérdeztünk egy repüléstörténészt, aki a Celldömölköt ért világháborús légi támadásokkal is foglalkozott.

Czirók Zoltán elmondta: „Végigdübörögtek felettünk a halál fuvarosai” – légi események a celldömölki és a sárvári járás légterében, 1944–1945 címmel könyvet írt, amely 2008-ban jelent meg a Vasi Múzeumbarát Egylet kiadásában. Celldömölk 1944 októberétől vált célponttá, amikor az amerikai gépek a vasutat támadták. Az október 7-ei és 14-ei légitámadások 11 helyi lakos és menekült életét követelték, több mint 30 ember megsebesült, jelentős volt az anyagi kár. 1945. február 13-án egy repülőgép-kötelék szórta meg a várost: 14 gép 55 nagyméretű és két aknabombát dobott le, súlyos károkat okozva kétszáz lakóházban.

Kiemelt képen: A bombát egy honvédségi gyakorlótéren semmisítették meg