Szemet gyönyörködtető a kérészek tánca Körmendnél

Általában augusztus közepén rajzik a dunavirág, az idén viszont korábban is felfigyelhettünk az apró, körülbelül két centiméter nagyságú vízirovarokra. Szinetár Csaba zoológus, az ELTE SEK Biológia Tanszékének tanára elmondta hogy ezt több környezeti hatás is előidézhette. A kérészek rendjébe tartozó dunavirág széles elterjedésű, csaknem egész Európában előfordul Spanyolországtól Törökországig. Vannak megfigyelések arra vonatkozóan, hogy a folyó hőmérséklete hatással van a fejlődési idejükre. Korábbi spanyolországi kutatások már felvetették, hogy az éghajlat változásával módosulhat a faj fejlődésmenete. Feltételezhető, hogy az idei, csaknem egy hónappal korábbi rajzás is összefüggésben van a Rába alacsonyabb vízszintjével, a melegebb téli, illetve tavaszi és nyári vízhőmérséklettel.

A szakember a kérészekkel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy lárváik kizárólag vízben fejlődnek, kifejlett alakjaik – imágóik – pedig rövid életű szárazföldi repülő rovarok, amelyek többnyire csak a szaporodásra koncentrálnak. Rajzáskor a víz felszínére emelkedő lárvabőrből bújnak ki, majd következik a kirepülés, a nász és a petézés. Néhány folyóvízben élő kérészfaj tömeges rajzására már az ókori természettudósok is felfigyeltek, ilyen például a tiszavirág és a dunavirág is, amelyek hazánkban is élnek. Az előbbi főleg a Tiszában és mellékfolyóiban, utóbbi a Dunában és több mellékfolyójában, így a Rábában jellemző. Hazai állományainak újraéledése is többnyire itt indult el. Ma már a Dunán is tömeges rajzásai vannak, Budapest térségében is.

A Rába medre és visszanyert jó vízminősége egyaránt kedvező az apró él őlényeknek. A dunavirág életciklusa egy évig tart, az általában augusztusi rajzáskor vízbe rakott petéi jövő év tavaszáig nyugalomban vannak a folyó aljzatán. Csak áprilisban kelnek, intenzíven táplálkoznak, és a nyár második felében rajzanak. A tiszavirág lárvái ezzel szemben három évig fejlődnek. A Rába különlegessége, hogy egyes szakaszain nemcsak dunavirág, hanem tiszavirág is él a folyóban, mindkettő védett.

Utóbbi Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye határán, például Nick térségében jellemző, errefelé többnyire háromévenként figyelhetők meg számottevő rajzások. Az idén a nyár első felében, az alkonyati órákban lehetett megcsodálni a jelenséget. Június 12-én le is filmezték a tiszavirág látványos mozgását, a Répce-árapasztó és a Kis-Rába közelében, Répcelak és Beled között.

Kiemelt képen: Összegyűlnek a kérészek a lámpa fényénél