A nemzetiségekről szólt a hétvége Felsőszölnökön és Szentgotthárdon – fotók

A kétnapos felsőszölnöki programon először a 120 évvel ezelőtt született Kühár Jánosra emlékeztek. A szentmisét Tóth Tibor és Dejan Horvat plébánosok celebrálták, majd fáklyás felvonulás indult a magyarországi szlovén katolikus pap sírjához.

Szombaton a település központjában felállított rendezvénysátorban ünnepi szentmisét tartottak dr. Székely János szombathelyi megyés püspök és dr. Peter Stumpf muraszombati megyés püspök közreműködésével.

Ezután V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő mondott beszédet. – A mai nap azért is ünnep, mert sok előremutató változás történt itt Felsőszölnökön. A Keresztelő Szent János-templom új külsőt kapott, ráadásul az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság egyedi támogatásának köszönhetően az oltár is megújulhatott csakúgy, mint a település első és második világháborús emlékműve és emlékháza. A közösség fáradhatatlan munkáját jelzi minden újítás, amely a mély hitből fakadó akarat nélkül nem lenne lehetséges – mondta a képviselő.

Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló azt hangsúlyozta, hogy a szlovén kultúra, a nyelv megőrzése és ápolása, valamint a térség gazdasági fejlődése érdekében Magyarország kormánya, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós irányításával – egyetértésben a tőlük eredő javaslatokkal és V. Németh Zsolt miniszteri biztossal – támogatja a szlovén nemzetiség törekvéseit. – Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, ami azt jelenti, hogy az állam vállalja a nemzetiségi közösségek működéséhez, fejlődéséhez szükséges anyagi forrásokat.

Metka Lajnšček, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulja kitért arra, hogy a szlovén nemzetiség a legkisebb, de ismert és elismert, mert sokat tesz kultúrájának, nyelvének megőrzéséért. Janez Janša szlovén miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrégiben Celjében írtak alá egy határ menti együttműködést, amelyek célja elsősorban a gazdaságfejlesztés – emlékeztetett a főkonzul.

A nemzetiségi kultúrműsorok közben átadták a Magyarországi Szlovénekért Díjat, amelyet Kissné Köles Erika kapott.

Másnap a szentgotthárdi Várkertben a Pannon Kapu Kulturális Egyesület első alkalommal rendezte meg Határon innen és határon túl címmel a Nemzetiségek Összefogásának Napját. A színpadon magyar és szlovén táncosok, zenészek és énekesek váltották egymást, a sátrak alatt pedig tucatnyi főzőcsapat készített tájjellegű ételeket.

V. Németh Zsolt a nap nyitásaként arról szólt, hogy kultúránkat nemcsak a nyelvünk alakítja, hanem a táj, ahol felnövünk, így az egy tájon élő nemzetiségekben is sok az azonosság. Kissné Köles Erika parlamenti szószóló pedig Szent István királynak Imre herceghez intézett intelmeit idézte: „egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” – azaz az eltérő kultúrák és nyelvek egymást erősítik.

A rendezvény egyben alkalmat adott a Zöld Szentgotthárd oklevelek átadására. A címet és a logót mostantól egy minimarket, biogazdálkodást folytató és saját terményeit értékesítő helyi családi vállalkozás, valamint egy söröző és pizzéria viselheti. A képviselő-testület díszoklevelét pedig Kern László, a kenyérgyár igazgatója vehette át Labritz Béla alpolgármestertől.

Kiemelt képünkön: A Magyarországi Szlovének Szövetsége is főzött a tegnapi nemzetiségi napon. Középen Steffel Csaba meríti az ételt Kovács Andrea elnöknek