Díjazták az év vasi védőnőjét, és életműdíjakat is átvehettek a II. Vasi Védőnők napján – fotók

Védőnők előadásai indították a szakmai napot a Kámoni Arborétum Látogatóközpontjában. Szóba került a korszerű mozgásterápiák prevenciós jelentősége a kórházi védőnői gyakorlatban, az iskolára való egyéni felkészítés Deákné B. Katalin módszerével és a digitális testébresztés mint új elem az egyik szombathelyi középiskolában. Poszt-Covid felüdülésként Pinezits Alexandra trénerrel tölthettek vidám perceket a jelenlévők.

A tavaly létrehozott Vasi Védőnőkért Alapítványt az elnök, Kiss Zsoltné megyei vezető védőnő mutatta be. Továbbképzéseket, közösségi és szabadidős, egészségfejlesztési és mentálhigiénés programokat is szerveznek majd. Céljuk az is, hogy felkutassák a vasi védőnők múltját, emlékeket őrizzenek. Az alapítvány kedvezményezettjei a Vasban dolgozó védőnők, azok is, akik már nyugdíjba mentek. Rajtuk kívül a gyeden, gyesen lévő kolléganőik, az oktató védőnők, a pályakezdők és a pályára visszatérők. A kuratóriumi tagokat sorolva Dériné Tóth Andrea és Horváth Hajnalka területi védőnőket, valamint magát említette. A bíróság nyilvántartásba vette a szervezetet, és adószámuk is van már, mondta.

Két díjat is alapítottak: Az év vasi védőnője szakmai díj a védőnői hivatásban kifejtett kimagasló tevékenységet, lelkiismeretes munkát hivatott elismerni. Jutalma a Herendi porcelánból készült, szoptató anyát formázó szobor és egy oklevél. A Vas megyei védőnői életműdíj a másik: minden évben legfeljebb négy, a megyében dolgozott, már nyugdíjas védőnőnek adható. A díjazott több évtizedes szakmai tevékenységéért, a családok testi-lelki egészségének, szociális jólétének megőrzésében végzett munkájáért adományozható.

Életműdíjat négyen vettek át az idén: elsőként Laposa Miklósné, aki Nádasdon kezdte a pályáját, és 2007-es nyugdíjba vonulásáig ott dolgozott. Nyugdíjazása után részt vett a Nádasdi Evangélikus Diakónia Központ megalapításában. Poór Lászlóné 1968-ban végzett a Szegedi Védőnőképzőben, és Sárváron kezdte a munkáját. 1970-től a szombathelyi Jáki úti gyermekrendelőben dolgozott nyugdíjazásáig. A Magyar Védőnők Egyesülete szombathelyi szakosztályának vezetője volt. Ő is megkapta az elismerést. Tóth Andrásné 1966-ban végzett a Budapesti Védőnőképzőben. Sárváron kezdett dolgozni, és nyugdíjazása után, 2005-ig ott dolgozott. Szülői szerepre és szülésre felkészítő tanfolyamokat tartott kismamáknak a családok nagy megelégedésére. Vörös Istvánnét is díjazták: ő 1978-ban végzett az Egészségügyi Főiskola védőnő szakán, és nyugdíjba vonulásáig, 2016-ig Vát és Nemesbőd területi védőnője volt.

Megalakulásától a Magyar Védőnők Egyesülete 38-as szakosztályának vezetője volt nyugdíjba vonulásáig. Végül Az év vasi védőnője, Bangháné Szendrő Erzsébet vette át a vándordíjat. 1992-ben szerzett védőnői diplomát Budapesten. Jákon kezdte pályáját, ott 23 évig dolgozott. 2015 óta Tanakajd, Vasszécseny és Csempeszkopács védőnője, akinek a helyszínen Zsolnai Zoltán, Vasszécseny polgármestere is gratulált. A továbbiakban a megyében történt személyi változásokról beszélt Kiss Zsoltné: többen nyugdíjba mentek, és pályakezdőket is köszöntöttek. A Kámoni Arborétumban végül elültették a védőnők fáját.

Kiemelt képen: Vörös Istvánné, Poór Lászlóné, Bangháné Szendrő Erzsébet, Tóth Andrásné és Laposa Miklósné