Bemutatták a csergetés szokását Nicken és Répcelakon - fotók

Nagy volt a készülődés Nicken a Fergeteg Háznál szilveszter napján, délidőben. Az iskolából kialakított egyesületi központhoz sorra érkeztek a néptánccsoport tagjai és azok a vendégek, akik segítettek a csergetés hagyományát feleleveníteni. Előkerültek a hortobágyi cifraszűrök, és a karikás ostorok. 

– A gonosz, a sötétség zajkeltéssel, kiabálással való elűzése a téli népszokásokban fontos szerepet tölt be – tudtuk meg Tamás Tibortól, a Fergeteg Közhasznú Néptáncegyesület koreográfusától. – Ehhez kapcsolódott a bőség- és szerencsekívánás hagyománya. A csergetés Kelet-Magyarországon, leginkább a Hajdúságban volt szokás, ahol kolompolással ostorpattogtatással búcsúztatták az óévet. Szeretnénk ezt a szokást itt is meghonosítani.

A csergetés a hajdúk török feletti győzelmére is emlékeztet. A monda szerint 1559 szilveszter napján csaptak össze a törökkel. A győzelemben nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kolompolásnak is, mellyel metévesztették a törököket - mondta el Tamás Tibor.

Sokan gyülekeztek a Szent Anna templom előtt. Aztán felálltak a férfiak, kilenc karikás lendült a levegőbe, és durrant a sudár. A 14 éves Mesterházi-Kollár Dénes, a legfiatalabb legény is serényen pattogtatott. Aztán vezényszóra elhallgattak az ostorok és a női karnak adták át a szót: "Jó férfiak, kedves nők, /Megjöttek a csergetők./Csegessétek legények! Hej!"

Aztán újra az ostoroké lett a szerep. A templom tetején tanyázó galambok rémülten repültek el. 

"Megette a tyúk a lencsét,/Adjon Isten jó szerencsét! / Csergessétek legények! Hej!" Tizenkilenc hejgető rigmus hangzott el, aztán a csapat felkerekedett, átgyalogoltak Répcelakra, ahol a Radó téren is eldurrantak az ostorok és elhangoztak a csergető rigmusok. A végén még Szabó József polgármester is megkapta a magáét, némi ostorozás formájában.