Üstökös a Föld közelében - Csillagászt kérdeztünk a Ne nézz fel! című filmről

Képzeletben kicsinyítsük le a Naprendszert egy tíz kilométer sugarú körre, ez például a Szombathely belvárosa és Ják közötti távolság. A Föld átmérője ezen a körön belül körülbelül három centiméter, egy kisebb szilva mérete. Vajon mennyi az esély arra, hogy egy üstökös arányaiban ekkora pontba csapódik? Mitre Zoltán kutató kockázatelemző, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense azt mondja, statisztikailag tízmillió éves skálán mérhető. Hozzáteszi: minden új üstökös felfedezése esetén az első lépés a mozgás pályájának kiszámítása. Ez annál pontosabb lesz, minél több megfigyelés készül róla. Nem könnyű feladat egyébként, egyebek mellett a mozgását befolyásolja, hogy milyen közel halad el a Jupiterhez, hiszen a gázóriás sok üstökös pályáját megváltoztatja. Előfordulhat, hogy az első, bizonytalan pályaszámítás ütközésre utal. Ez történt 2013-ban is, amikor felfedeztek egy üstököst, amiről az elején rövid ideig azt hitték, hogy 2014 őszén a Marsba csapódhat. Az idő haladtával vált bizonyossá, hogy 140 ezer kilométer távolságra haladnak el egymás mellett. Ez kozmikusan nagyon kicsi táv, a Föld–Hold távolság harmada csupán. 

Ha valóban megtörténne a becsapódás, a szakember szerint nem kérdés, hogy katasztrofális következményekkel járna: több ezer kilométeres környezetben minden élőlény és létesítmény elpusztulna. Hatással lenne a földi kőzetlemezekre, vulkánosságra, a légkörbe kerülő anyagok pedig olyan jelentős klímaváltozást idéznének elő, amelyet élő szervezetek nem tolerálnak. Megjegyzi, sokkal kisebb légkörbe érő égitest is károkat okozhat, ha lakott területet érint. Beszámoltak már róla, hogy kisebb földet ért meteoritok autók karosszériáját rongálták meg, sőt volt, hogy „kozmikus küldeményként” valakinek a postaládáját találta el meteorit. 

Mitre Zoltán mesél arról is, hogy az elmúlt bő fél évszázadban számos elméleti megoldást kidolgoztak a szakemberek egy potenciálisan veszélyes aszteroida eltérítésére. A sok futurisztikus megoldás egyike hamarosan valósággá is válik: tavaly november végén a NASA elindította a DART nevű első, kifejezetten bolygóvédelmi kísérletet végrehajtó missziót. A DART szonda az idén szeptember végén megközelít egy Földre nem veszélyes kisbolygót, és annak holdjába 24 ezer kilométer per óra sebességgel belecsapódik. Később megvizsgálják majd, az mennyire tért el a korábbi pályájától, így mennyire hatékony ez a megoldás bolygóvédelmi célokra. Ez az első alkalom, hogy az emberiség szándékosan beleavatkozik egy égitest természetes mozgásába. 

A NASA-nak külön részlege van a földközeli objektumok mozgásának vizsgálatára és nyilvántartására. Becsapódás esélyét tekintve pedig kockázati osztályozást használnak és minden potenciálisan kockázatosabb égitest jövőbeli mozgását folyamatosan pontosítják. Az egyik leginkább figyelemre méltó esemény a közeljövőben az Apophis kisbolygó 2029 áprilisi érkezése. A csaknem három futballpálya átmérőjű aszteroida olyan közel halad el a Föld mellett, ami egyes műholdak pályája közé eshet. Ez már nagyon aggasztó közelség, de a nagyon pontos és folyamatos számítások a becsapódás lehetőségét jelenleg szinte kizárják.