Előkerült a szertartáskönyv

Az 1956-os forradalom utáni egyházüldözés vértanú papja ezt a liturgikus könyvet vitte magával utolsó útjára, meggyilkolásának napján, 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjszaka.

 – A rituálés könyvet Brenner János káplán holttestétől néhány méterre találták meg. A rendőrség az eljárás során lefoglalta a könyvet, és az első lap bejegyzése szerint csak 1958. május 22-én került vissza a plébániára. Mindezt az elődöm, dr. Kozma Ferenc atya jegyezte be a könyvbe, aki nagy gonddal őrizte a rituálét és tett róla, hogy ilyen szép állapotban megmaradjon – mondta Bodorkós Imre plébános, aki éppen a rábakethelyi plébánián rendezte a könyveket, amikor rátalált erre a nagy értékre. 

– Egy egyszerű tisztasági festés miatt szedtük le, majd pakoltuk vissza a könyveket. Már a helyreállításnál tartottunk, amikor belelapoztam a kötetbe, mert mindig is érdekeltek a régi liturgikus könyvek. Talán volt bennem egyfajta remény is arra vonatkozóan, hátha találok benne egy szentképet vagy egy bejegyzést, ami helyi sajátosságra utal. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a belső lapon gondozott apró betűs kézírás található dr. Kozma Ferenc atyától. Amikor elolvastam, egyszerre tudtam, hogy ez az a könyv, amit Brenner János betegellátó útjára vitt magával, halálának éjszakáján – tudtuk meg a szentgotthárdi plébánostól. 

Az atya hozzátette azt is, hogy a szertartáskönyv történelmi szempontból is jelentős, eszmei értéke pedig egészen kimagasló. Történelmi, pontosabban helytörténeti szempontból azért, mert biztos, hogy az elmúlt században számos környékbeli liturgián használták, például gyermekek keresztelésénél vagy esküvőkön. A különlegességet pedig Brenner János adja, hiszen az övé volt. Ha valaki kezébe veszi a rituálét, szinte érzi a brutális kegyetlenséggel – harminckét késszúrással – meggyilkolt 25 éves káplán jelenlétét. A kötet Brenner János tiszteletét még erősebbé teszi – fogalmazott Bodorkós Imre. 

Természetesen az egyházmegyei múzeumban is vannak Brenner Jánossal kapcsolatos tárgyi emlékek, ilyenek például a káplán ólomkatonái és más gyermekkori játékai. János atya szívesen sportolt és játszott hittanosaival, ministránsaival, tanítványaival. Ez azt jelzi, hogy a szentek közöttünk éltek, élnek, hasonlóak hozzánk. Brenner János is olyan volt, mint a többiek, de rövid, ám Istent szerető élete áldozat volt mindannyiunkért. A Legyetek szeretettel! című Brenner-filmben a szertartáskönyvet nem használják, de a stáb kérésére egy ehhez hasonlót mindenképpen próbálnak beszerezni. A stáb felkeresett olyan embereket, akik még személyesen ismerték Brenner Jánost, fényképeket is gyűjtöttek abból az időszakból. Egy pianínót is beszereztek, ez a rendőrbálos jelenethez kell majd. Gyerekeket szólítottak meg, hogy vállaljanak kisebb statisztaszerepeket, sőt a híveknek is jelezték, hogy rájuk is szükség lesz a templomi tömegjeleneteknél.