Embertelen körülmények között haltak meg

2022.03.25. 07:00

Megemlékezés: hetvenhét éve számolták fel a Kőszeg környékén működő munkatáborokat - fotók

Az egykori téglagyári munkatáborban mártírhalált szenvedett munkaszolgálatosokra emlékeztek tegnap. A 87-es út menti emlékműnél dr. Fónagy János parlamenti ügyekért felelős államtitkár mondott emlékezőbeszédet.

Tóth Kata

Közösen rótták le kegyeletüket: Terplán Zoltán, dr. Fónagy János, Básthy Béla és Ágh Péter

Forrás: Unger Tamás

Hetvenhét éve számolták fel a Kőszeg környékén 1944 novemberétől 1945. március végéig működő táborokat. Az egykori téglagyárakban és a sörgyárban fogva tartott magyar munkaszolgálatosok az embertelen bánásmód miatt vesztették életüket, a közeli Guba-hegy jeltelen tömegsírjaiban hantolták el őket. Délelőtt az Alsó körút 50. számtól munkaszolgálatos emlékúttúra indult a Guba-hegyi tömegsíroktól a 87-es út melletti emlékműig L. Kiss Csaba tanár, helytörténeti kutató vezetésével. A munkaszolgálatosok emlékhelyénél elsőként Básthy Béla, Kőszeg polgármestere beszélt. 

 

– Kőszeg határában állt az a munkaszolgálatos tábor, amely intő jelként emlékeztet mindannyiunkat arra, hogy nem bomolhat meg a bizalom, az odaadás, az elkötelezettség az állam és polgárai között. Nekünk, kőszegieknek ez különösen fontos emlék, hiszen olyan fordulata volt a város történetének, amelyre senki nem készült, és ami egyként fáj valamennyiünknek. Kőszeg soknemzetiségű város. Minden alkalommal, amikor itt összegyűlünk, hitet teszünk amellett, hogy soha többé ne fordulhasson elő, hogy az egymásra utaltság, az egymás védelmére köttetett szövetség megrendüljön. 

 

Dr. Fónagy János miniszterhelyettes, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára a munkaszolgálat fogalmát tisztázta: azt az 1931. évi II. törvénycikk vezette be, a magyar zsidóság katonaköteles részének a hadsereg keretei közé sorolását rendelve, de lényegében más nemzetiségűekkel, politikailag gyanúsakkal együtt a zsidók megalázását, majd elpusztítását célozta.

 

Kőszeg vonatkozásában egyebek mellett elmondta: a város a 2. világháború utolsó hónapjaiban Sopronnal és Szombathellyel együtt a nyilas kormányzat központja volt. Térségükben több mint 100 ezren menekültek a szovjet hadsereg elől. Kőszeg lakosságát a duplájára duzzasztották a menekültek. 1944 végére mintegy 22 ezerre szaporodott a lakosságszám, közülük mintegy ötezren voltak a munkaszolgálatosok. 

 

A körülmények, az embertelen bánásmód, a kemény fizikai munka következtében tömegesen betegedtek és haltak meg. 1944 novembere és 1945 márciusa között több mint 2500-an veszítették életüket az itteni munkatárborban. Mint mondta, a Kőszeget keleti oldalról határoló Guba-hegyet a történelmi emlékezet és a tudományos kutatás is az 1944-45-ben itt életüket vesztett zsidó munkaszolgálatosok és civil személyek nyughelyeként tartja számon. Az 1947- ben exhumált tömegsírok napjainkban jól azonosíthatók, és az elmúlt évek kutatásai bizonyították, hogy a föld továbbra is emberi maradványokat rejt. 

 

Beszélt arról is, hogy a munkaszolgálatos tragédia emlékére 1985-ben emlékpark létesült, a Hadtörténeti Múzeum, a Mazsihisz és Kőszeg önkormányzata együttműködése nyomán 2020-ban a táborok felszámolásának 75. évfordulóján megújult az emlékpark és kiépült az emlékút is. A megemlékezésen, amely koszorúzással ért véget, részt vett Ágh Péter országgyűlési képviselő, dr. Kondora Bálint, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke is. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!