Vasiak kerestek olajat Somogyban 45 évvel ezelőtt

Mélyfúrókkal kerestek olajat

Ahol a robbantások után bizonyos töréseket észleltek a földben, oda mélyfúró berendezéseket telepítettek. Munkájuk sok esetben nem járt eredménnyel, a keresett térségben nem volt olaj. Mégsem veszett kárba a sok felhalmozott adat a táj földkérgéről; hasznosították a vízügyi szakemberek csakúgy, mint a mezőgazdaságban dolgozók.

Ha olajra akadtak, megérte a sok éves kutatás. Mint ahogy a barcsi olajmunkásoknak is, akik a szomszédos Darányban jártak sikerrel. 1977-ben sok milliós gépek, szivattyúk termelték ki az olajat ezen a helyen.

Vasi olajosok a barcsi telepen

A barcsi telepen ötven olajos dolgozott. Életmódjukat megszabta a munka. Kétévente vándoroltak, új helyre költöztek. A telepen vasiak is dolgoztak, a több millió forint értékű műszerekkel felszerelt észlelőkocsi parancsnoka, Lakossy Géza nemesrempehollósi fiatalember volt.

Abban az időben az olajosok keresetére nem lehetett panasz. Megkeresték a havi 4 ezret. De nagy volt a felelősségük, naponta 50-60 robbantást végeztek, és ha csak egy nem sikerült, oda volt a sok órás munka. Számukra az olaj és a gáz záróréteg volt érdekes, illetve e törések kúpja. Egy-egy adott szakaszt 20-24-szer mérték, így a hibalehetőséget kizárták.

Deli László fúrómester 1966 óta volt az olajosoknál. Vasvári családos emberként bejárta szinte az egész országot.

Czöndör Gábor robbantómester naponta negyvenszer nyomta meg a Robbantás feliratú gombot. A barcsi telepen dolgozó olajmunkások többsége fiatal volt. Három brigádba tömörültek a telep dolgozói. A vasiak a telepen jól kijöttek a többiekkel. Megszokták egymást és a más tájakról érkezett emberek eleinte kissé furcsa szokásait.

A kiértékelőknél is voltak vasiak

A közeli alumínium bodegában mindig a nap végén kezdődött a munka, ez volt az értékelő csoport. Három nő dolgozott az irodának nevezett bódéban. Előttük az íróasztalon akták, tekercsek hevertek.

A sárvári Baróti Rozália, 1965 óta volt a kiértékelő csoport vezetője. A napi robbantási eredményeket rögzítő műszer tekercseit dolgozta fel. Ahol a rezgés különböző mélységekben egybeesett és a görbék hasonlítottak egymásra, záróréteg volt lehetséges, olajgyanús lett a terület. Évente 200 kilométeres vonalat kellet átvizsgálniuk.

Hosszúperesztegen is robbantottak

Ugyanebben az időben Hosszúperesztegen egy hét alatt a második szeizmikus robbantást hajtotta végre a budapesti Eötvös Loránd Geofizikai Intézet.

Gyakran látták a felkelő napot a geofizikusok, és a munkájukat segítő fúrók, robbantók, gépkocsivezetők. Az első hajnali robbantás és a kétnapos előkészület fáradtságát kipihenve a vezetők Győrbe siettek. A mérés adatait vették magukhoz. Másnap ismét fúrni kezdtek a káldi dűlőben. Hordták a vizet, hogy elegendő iszap legyen a lefojtásához a 30 méter mély lyukakban. A rá következő nap a robbanóanyagot csúsztatták a fóliakígyókba. Gondosan a lyukak mélyére tömték, nehogy a felszínhez közel történjék a robbanás. A területet fél ötre egy kilométeres körzetben lezárták, majd jött a második robbantás.

Ebben a térségben kellett alkalmas terepet keresniük az Alpi program befejező vizsgálataihoz. 1975-ben kezdték az Alpi földkéreg és felsőköpeny vizsgálatát.

Részt vett benne Anglia, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország. A Föld belső felépítésének és szerkezetének megismerése volt a kutatás célja. Nem nyersanyagot kerestek, de közvetve segítséget adhattak a nyersanyagprognózishoz is.