Hullócsillagok földközeli teliholdnál – különleges fényjelenségeknek lehetünk tanúi a napokban, de nem mindegy, honnan nézzük - fotó, videó

Az úgynevezett hullócsillagokról elmondta, hogy ezek üstökös leszakadt részei, apró – akár borsónyi, mákszemnyi – kövek, amelyek nagyon fényesen és gyorsan megjelennek az égbolton. - Lényegében a felforrósodott levegőt látjuk. A régiek azt hitték, ilyenkor lehullanak a csillagok, innen jött az elnevezés. Valójában az történik, hogy a sok kicsi, de nagy sebességgel, hatalmas energiával jövő kődarab felizzítja, felfényesíti a levegőt abban a csatornában, ahol keresztülhaladnak – foglalta össze a jelenséget a tudós, aki rendszeresen fényképezi az éjszakai égboltot, különleges fotóit tudományos kiállításon mutatta be, és filmet is készített a Perseidákról.  

Megkérdeztük, mit javasol, honnan nézzük, ha a lehető legjobban akarjuk látni a jelenséget, és a helyet esetleg kirándulás célpontjává tesszük. A csillagász elmondta, hogy az idén augusztusban a telihold miatt annyira nem lesz jól látható, mint szokott, az idő sem megfelelő, ő maga sem készül most fotózni, mint a korábbi években.  Fényszennyezés-mentes helyről azért meg lehet figyelni a csillaghullást – osztotta meg velünk Kolláth Zoltán. - Városon belülről egyáltalán nem érdemes, mert a telihold kápráztat, és miatta világosabb lesz az égbolt, de távolabbról, falvakból, nemzeti parkokból, ahol nincsenek települések, onnan jobban látható lesz. Fontos az is, hogy száraz-e a levegő, mert ahol tó vagy patak, folyó van, megnehezíti az észlelést a sok pára, mert az is elvesz a fényből.  

Magyarországon nincsenek akkora hegyek, ami sokat számítana a csillagos égbolt megfigyelésekor, Kolláth Zoltán mégis szeret felmenni egy-egy magasabb pontra, hogy kihelyezze a fényképezőgépét, és félperces expozíciókat készítsen a csillaghullásról. (Ez az, amit idén a szuperhold miatt nem érdemes megtenni.) Kedvenc helye a Kaposvár melletti Zselic, de sok égboltfotót készített az Őrségből, a Kőszegi hegységből, az utóbbi időben a Bükk hegységből is.  - Járom a nemzeti parkokat, jelenleg egy nemzetközi együttműködés keretében az ausztriai Sölktal-i Pemzeti Park áll a fókuszomban. 

A csillaghullás szempontjából ez azért érdekes, mert szakmai méréseket végzek ott, és segítek abban, hogy majd létrehozhassanak csillagoségbolt-parkot – tudtuk meg a tudóstól, akinek kezdeményezésére jött létre a Zselicben az első hazai csillagoségbolt-park, ahonnan a Tejút zavaró fényektől mentesen látható.    - A zselici csillagoségbolt-park Európában is az első volt, és akkor még csak öt ilyen volt a világon, azóta több mint kétszáz ilyen van – mondta a csillagász, aki egy nemzeti parkkal és egy világítástechnikai társasággal összefogva vágott bele anno a munkába, és írta meg a felterjesztési dokumentumokat, miután elvégezte a szükséges méréseket. Azóta a Hortobágyon és a Bükkben is van csillagoségbolt-park, ahonnan fényszennyezésmentesen lehet kémlelni az eget.  

A csillagász aktuális kutatásairól is érdeklődtünk, amelyekkel kapcsolatban elmondta:  - A természetes égbolt színének változása érdekel. A felső légkör különböző módon világít, folyton változik, ami nagyon érdekes. Foglalkoztat mennyire lehet sötét természetes környezetben, amikor vastag felhőzet van; ez egy új terület számomra. Azért fontos, mert az hatással van az élővilágra, az állatokra, amikor a hold sem világít, és sűrű a felhő éjszaka.