Okosan átgondolták a fűtésmódokat - Sokan váltanának most fatüzelésű vagy áramot használó fűtési eszközre

Felsőcsatáron Takács Gyula alpolgármester a saját és a lánya házának fűtésmódját mutatta be kérésünkre. Fő fűtésként hőszivattyút alkalmaz öt éve, ehhez féláron kapja az áramot. A hőszivattyú nálam padló- és falfűtéshez dolgozik, itt elég 27 fokos vizet cirkuláltatni; évi 3200 kilowatt áram fogy a házunkban. A lányomnál a hőszivattyú radiátorokat fűt, amihez 35-40 fokos vizet kell előállítani, ennek évi fogyasztása tízezer kilowatt egy évben; de radiátoroknál is megéri átállni hőszivattyúra. Egy osztrák céggel csináltattam a rendszert, harminc százalékkal olcsóbban egy magyar vállalkozás árajánlatához képest.

Magyarországon rettenetesen felverték az árakat, úgyhogy a barátaimnak is segítettem az osztrák céggel való együttműködésben, mikor a fűtésük kiépítéséről volt szó – mondta el Takács Gyula. A napelemekről szólva hozzátette: a lányánál nincs, nála vannak napelemek. A lánya háza esetén nem láttam értelmét, hogy napelemekbe invesztáljanak, 3-4 millió forintot kellett volna befektetni. Amint mondta, az is igaz, hogy körülbelül kéthetente elmegy a faluban az áram, mert túlterhelt a rendszer, és a háztartási gépek így tönkre fognak menni. Lehet, hogy túl sok a napelem a településen, vagy nem elég nagyok a trafók, nem tudjuk, mi az oka, de valami generálja az áramkimaradási problémát. Nálam kisegítésként légbefújó kandalló van egy nagyobb légterű nappaliban, szintén öt éve. Ha nincs áram, akkor is tudok fűteni. Ha otthon vagyok, sokszor befűtök vele, jó hangulatot ad, hogy ropog a tűz, és ha van is áram, addig sem fogyasztom. A kandallóm úgy működik, hogy a helyiség termosztátja bekapcsol egy ventilátort, és a kívánt hőmérséklet feletti meleget elszállítja egy szigetelt csőrendszeren keresztül három szobába. Ezáltal az egész házat tudom fűteni. Ennek így van értelme, így a leggazdaságosabb, 22-23 fok van mindenhol – foglalta össze az alpolgármester.

Jákon Gergely Ákos háza eredetileg úgy épült 2003-ban, hogy volt benne egy kisteljesítményű kandalló, ami csak a nappali fűtését tudta ellátni. 2011-ben arra gondoltam, hogy mivel úgyis van napkollektor rendszer a házon, amihez van puffertartály, jó lenne összekötni a kandallóval. Kitaláltam, hogy a kandallót építsük át: vízteres kandallóbetétet kapott, így lehetővé vált, hogy ugyanarra a puffertartályra dolgozzon rá, amire a napkollektorok. Ilyenformán kényelmes a fűtés: az a hő, amit a kandalló előállít, elraktározódik a 1200 literes tartályban, így amikor éjszaka nem rakom a tüzet, ebből a tartályból fűti a rendszer a házat radiátorokon keresztül – magyarázta. Amint megtudtuk, a kandalló karbantartása is egyszerű, nem kell hozzá szakember, maga kisöprögeti a lerakódott hamut és kormot. Az a titka, hogy jó minőségű, kemény fával kell fűteni, akkor nincs sok koromlerakódás. Egyébként a koromnak is van hőszigetelő tulajdonsága, ezért célszerű rendszeresen tisztítani – ugyanúgy, ahogy a vízcsöveket is -, mert jobb hatásfokkal működik az egész. Ha kormos belül a kandalló, több hő megy ki a kéményen, és kevesebbet ad át az égéstérben. Csepregen Horváth István 21 éve fűt egy 1,5 magas, három csempe széles, három csempe mély cserépkályhával, ami a konyha és az egyik szoba közé van beépítve, de annyi hőt termel, hogy három szobát tud vele 26 fokos melegen tartani télen. A konyhában a felesége gázpalackos tűzhelyen főz.

Télen úgy fűtünk, hogy folyamatosan rakjuk a tüzet, így nem fogy annyi fa, nem kell mindig újra felmelegedniük a csempéknek. A kályhát használtan vettük, mert jobban bíztunk a régiben, a kipróbáltban, mint az újban. Féltünk, hogy az új gyártású nem tartana sokáig. Hetente egyszer szedjük ki belőle a hamut. A kéményseprő évente egyszer jön ellenőrizni a füstelvezetést, megnézi a kályhát is, megmondja, kell-e csinálni vele valamit. Sározni nem szoktuk, ha belül lepotyog egy-egy darab agyag, magunk visszatapasztjuk. A két évtized alatt egyszer rakattuk újra – osztotta meg velünk Horváth István. A fát nem nagyon aprítja fel, hogy ne égjen le gyorsan. Bükköt és tölgyet használ, amit az erdészetnél vásárol. Amikor megjön az idei fa összevágják, halomba rakják az udvaron, és a tavalyi megy be a faházba, hogy száraz fából tüzelhessenek. Az elmúlt évben 169 ezer forintot fizettek hat köbméterért idén 196 ezret ugyanennyiért. Nem sokkal több, de több. A tűzhellyel most az a helyzet, hogy éppen nem lehet hozzá gázpalackot cserélni – mert se a csepregi benzinkúton, se a Vörösmarty utcai kocsmánál nincsen készleten -, de mivel a sütője villanyos, azt tudja most használni. Arra az esetre is fel vannak készülve, ha se áram, se gáz nem volna: van az udvaron egy kisebb katlan 15 literes bográccsal, abban tudnának főzni.