Iskolát kellett váltania, két évig bántották társai a Vas megyei gyermeket - Az édesanyával és egy szakemberrel beszélgettünk

A kiközösítést, zaklatást talán az indította el, hogy a gyermek lassabban haladt a tanulásban, a pedagógustól nem kapott megfelelő segítséget, sőt hagyta, hogy a többiek bántsák, az osztály előtt kijelentette, hogy a gyerek hazudik, több alkalommal megszégyenítette az osztálytársai előtt– mesélte az édesanya. - Ez a pedagógusi magatartás lehetővé tette, hogy következmények nélkül folytathassák a szóval való bántalmazást, majd a helyzet tettlegességig fajult, kétszer is megverték, többen ütlegelték egyszerre, durva szavakat kiabáltak rá.

A bántalmazott gyermeknek akkor már régóta testi tünetei voltak a zaklatás, kiközösítés miatt ami hányásban és szorongásban jelentkezett, az anyuka többször jelezte a problémát, de nem történt semmi. Az igazgatónak is levelet írt, aki érdemben nem reagált, informálisan azt közölte, hogy - bár tisztában van a pedagógus hiányosságaival - nincs tanár, nem tudja elküldeni az illetőt, mert nem tudja pótolni, és talán a tankerülettől is félt. Az esetre, mikor a gyermeket négyen megtámadták és megverték, felnőtt szemtanú is volt, aki hajlandó lett volna elmondani a látottakat, az igazgatói ígéret ellenére mégsem került kivizsgálásra az ügy. A szülők és gyerekek úgymond megúszták, az iskola eltusolta a történteket, és ennek egyértelműen a gyermek lett az áldozata. Kilencévesen két alaklommal szökést kísérelt meg az iskolából. A helyzet kilátástalanná vált, a gyermek pszichológushoz került, végül iskolát váltott. Az esetből kiindulva a jelenségről kérdeztük Magyar Veronika tanácsadó szakpszichológust. Hogyan ismerhető fel, hogy a gyermeket az iskolán belül zaklatják, bántalmazzák?

- Milyen viselkedéseket mutathat otthon a gyermek, milyen jelekből vehető észre, hogy bajban van?

- A bántalmazásnak számos formáját ismerjük. A nyílt ellenségeskedés könnyen megfigyelhető a külső szemlélő számára, de vannak jóval rejtettebb, közvetettebb zaklatások is, amelyet a tanárok sem ismernek fel, nem szereznek róla tudomást. A bántalmazott gyerek elhiszi, hogy erről tilos beszélnie, hiszen annak újabb negatív következményei lehetnek a bántalmazók részéről, illetve szégyellik a helyzetet, annak ellenére, hogy az nem az ő hibájuk. A fizikai bántalmazás mellett egyre gyakoribb a zaklatás, „bullying” online formája, amikor egyesek a közösségi médiában veszik el a társuk önbizalmát. 

Ilyenkor egy gombnyomással az egész osztály számára elérhető lesz a megalázó üzenet, csak éppen a szülő számára nem. A bántalmazott gyerek, ha nem is beszél a problémáról otthon, a viselkedése megváltozhat. Ha az addig nyitott, kezdeményező, kiegyensúlyozott gyermekünk látszólag ok nélkül könnyen megfélemlíthetővé válik, nem próbál barátkozni, úgy érzi nem tud megbirkózni a feladataival, saját magával szemben kritikus lesz, akkor valami miatt erősen szoronghat. Kifejezetten bántalmazásra utalhat, ha valamelyik iskolatársát kerülni kezdi, ragaszkodik a szülei jelenlétéhez, nem mozdul mellőlük, fél iskolába menni, vagy pénzt kér szüleitől (lehet, hogy tőle is ezt követelnek). Árulkodó fizikális jelek az ismeretlen eredetű horzsolások a testén, megrongálódott felszerelés, sáros ruházat.

- Mit tehetünk azon túl, hogy az iskola felé jelezzük a problémát? Hogyan kommunikáljunk a gyermekkel a bántalmazásról?

- Ha a gyermekünk annyira meg tudott nyílni, hogy elmeséli a problémát, akkor tudunk lépéseket tenni. Lehet, hogy ő nem is ismerte fel, hogy a vele történtek bántalmazásnak minősül vagy lelkiismeretfurdalása van amiatt, mert a közösség belső, bizalmas információját megosztotta. Magyarázzuk el, hogy ha mindenki hallgat a történtekről, akkor ezek az esetek folytatódnak és egyre durvábbak lehetnek. Az iskola és az osztályfőnök bevonása is megkerülhetetlen, hiszen abban a közegben kellene változást, megoldást elérni. 

Olykor nem érzékeli kellő súllyal a probléma nagyságát a pedagógus vagy a bántalmazó gyerek családja, pedig mindenkit érintő kérdés, amit rendszer szinten kell megoldani. Minden gyereket megillet a nyugodt tanulás, a méltó bánásmód, amihez párbeszédet kell kialakítanunk, helyreállítani a bizalmi kapcsolatot. Ha sokszori próbálkozás után sem rendeződik a konfliktus, akkor a bántalmazás tényéről tehetünk bejelentést az illetékes gyerekvédelmi hatóságoknak, illetve indokolttá válhat az iskolaváltás. De hangsúlyoznám, hogy nem ez az elsődleges megoldás.

- Hogyan segíthetünk, milyen eszközökkel gyermekünknek abban, hogy feldolgozza az átélt traumát?

- Ha korábban megpróbálta megvédeni magát, valamilyen módon megoldani a helyzetet, dicsérjük meg, hiszen legalább kezdeményezett. Senkinek sincs joga bántani a másikat, mikor az nem is csinált semmi rosszat. Mi is adhatunk neki tanácsot, legközelebb hogyan tudná mindenki számára megfelelő módon megoldani a szituációt. Segítsük helyreállítani az önbizalmát, társas kapcsolatait. Lehet, hogy a korábbi érdeklődési köre megváltozik, vagy új barátságokat köt, a fontos, hogy újra bízni tudjon a külvilágban. Abban az esetben, ha a szülőként úgy érezzük, hogy megrekedtünk vagy a gyerek lenne nyitottabb egy szakember felé, érdemes pszichológus segítségét kérni a trauma feldolgozásában. Szombathelyen több iskolában felkereshető az iskolapszichológus, továbbá térítésmentesen nyújt ellátást a Pedagógiai Szakszolgálat illetve egy harmadik lehetőség a magánellátás.