Interjú

2022.09.03. 11:30

Magyarországon tartotta aranylakodalmát Széchényi Kálmán - A Vas megyei kötődéseiről is kérdeztük

Magyarországon tartotta aranylakodalmát Széchényi Kálmán, az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója, Széchényi Ferenc szépunokája, a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István testvérének, Lajosnak ükunokája. A Vas megyei kötődéseiről is kérdeztük.

Merklin Tímea

Sárvár-felsővidéki Széchényi Kálmán papír nélkül is tudja az előnevét

Forrás: Szendi Péter

A szomszédos megyében, Zalacsányban találkoztunk, egy Batthyány-kastélyban, amely családdal a Széchényiek számos ponton fűződtek össze házasságok révén. – Mikor ment el Magyarországról? 

– 1944-ben születtem Mátrafüreden, most volt a hatvanadik érettségi találkozónk Budapesten, a piaristáknál érettségiztem. 1970-ben mentem ki Németországba, és 52 éve ott élek. Németül egy kicsit tudtam, amennyit tanultam az iskolában, kint kellett megtanulnom jól a nyelvet. 

Miért választotta Zalacsányt, amikor hazajön? 

– Ez az utolsó hely, ahova hazajárok. Ahogy az unokák száma növekedett, fontos volt, hogy olyan helyre jöjjünk, ahol nekik van mozgási lehetőségük, a kisgyerekek nagyon szeretnek fürdeni, itt lehet. Minden évben megpróbálunk rendezni egy nagy családi összejövetelt Magyarországon, elég sokan vagyunk most már; négy gyermekem van és tizenegy és fél unokám, a tizenkettedik útban van. Az egyik fiam az Egyesült Államokban él, a másik három gyermekem Németország különböző részein. Fénypontja az évnek, ha egy hétre összejövünk, nekem nagyon fontos, hogy ez Magyarországon legyen, hogy nekik is legyen kötődésük a nagyapjuk hazájához. Mert nekik Magyarország már nem a hazájuk. Ez a következménye annak, hogy a mi osztályunkat kigyűlölték Magyarországról. 

Szombathelyen a „legnagyobb magyarnak” – akinek Ön az ükunokaöccse – három emléktáblája van, két portré dombormű, és egy harmadik a Szily János utcában, az egykori Líceum falán. A város büszke arra, hogy Széchenyi István itt „érettségizett”, a felirat szerint 1808-ban vizsgázott le magánúton. Az egykori Széchényi-kastélyokból idősotthonok lettek: igaz, Peresznyében bezárták, de Hegyfaluban és Táplánszentkereszten működik. Ön a családnak milyen vasi kötődéseit ismeri? 

– Simaságon és Rumban is Széchényi-kastély van. A simasági valamikor kórház volt, most nem tudom, mi lehet, és a rumi kastélyból sem tudom, mi lett, de az Széchényi Péter kastélya volt.

 Úgy tudom, hogy a simasági épület Festetics-kastély néven ismert Vas megyében az építtető családról elnevezve, egy későbbi tulajdonosa volt a Széchényi família; ma pszichiátriai betegek otthona. A rumi kastélyban bentlakásos gyógypedagógiai intézmény van. Van emléke ezekkel az épületekkel kapcsolatosan? 

– A rumi kastélytulajdonos Széchényi Péter egyik fia az 1825-ben született Széchényi Imrének, aki 1898-ban halt meg. Sikeres diplomataként Európa több országában működött, például Szentpéterváron, Rómában, Berlinben is. A német császár a legmagasabb porosz kitüntetést adta neki, a Fekete Sas Rend kitüntetését, Ferenc József osztrák császár pedig aranygyapjas lovaggá ütötte. Mindkét oldalról meg volt becsülve, de még ennél is érdekesebb Széchényi Imrében az, hogy egy nagyon tehetséges zeneszerző volt, kutattam a munkásságát. Írtunk a feleségemmel egy könyvet a Széchényi család zenei életéről, és ennek egy nagy fejezete Széchényi Imréről szól. Összegyűjtöttük a világ minden részéből a főleg kéziratos kottákat, ezeket aztán olyan állapotba kellett hozni, hogy a műveket elő lehessen adni. Ezeket feldolgoztuk, és most már a hatodik lemez fog megjelenni a Széchényi-kompozíciókból Németországban. A könyvet németül írtuk, elláttam néhány példánnyal a magyarországi könyvtárakat: adtam a Széchényi könyvtárba, a zeneakadémia, a tudományos akadémia könyvtárába is. 

Sajnos Magyarországon nem adták ki, le kellett volna fordítani magyarra, de valószínűleg anyagi okokból ezt senki nem vállalta. Az a fontos, hogy a kották megvannak, most már együtt vannak, koncerteket is rendeztünk Budapesten, Szegeden, Szécsényben, Miskolcon, mindenhol nagy siker volt. Széchényi Imrének a fia, Péter, katonatiszt volt, megvásárolta a régi kastélyt Rumban, és teljesen átalakította. Az ő fia, Móric, 1945-ig ott élt, akkor el kellett hagynia, nem tudom, mi lett az épülettel, milyen állapotban van. Legalább használják. Mert a legtöbb Széchényi-kastély Magyarországon teljesen romos állapotban van. Széchényi Imrének a sopronhorpácsi kastélya például teljesen lehetetlen állapotban van, bezárták 15–20 éve, és működik a termodinamika harmadik törvénye, az entrópia nő, minden szétesik. A hatalmas, gyönyörű parkja őserdő lett. Olyan hírességek jártak ott, mint például a német császár vagy Liszt Ferenc zeneszerző, aki Széchényi Imre egyik legjobb barátja volt. 

Fontosnak tartja a gróf, hogy unokái is kötődjenek a nagyapjuk hazájához
Forrás: Szendi Péter

A simasági kastély is rossz állapotban van, megnéztem. Rumban nem voltam. Hegyfaluról tudok, de nem jártam ott. A legfontosabb Vas megyei vonatkozása a Széchényieknek a nemesi előnév. A Sárvár-felsővidéki benne van a névben. Akik külföldön éltek, használják, de akik Magyarországon laktak, azoktól elvették, nincs benne az igazolványban, ha valakit így hívnak. A külföldi anyakönyvvezetőknek teljesen mindegy, nekik csak a papír számít. Ez egyébként engem egyáltalán nem érdekel, én tudom, hogy egy Sárvár-felsővidéki Széchényi vagyok. Papír nélkül is tudom. 

– Melyik felmenőtől fogva voltak Sárvár-felsővidékiek?

 – A nemesi előnevet György kapta 1697-ben, a grófi oklevelet Lajos, az ükapám. István bátyja. A ma élő Széchényiek ősapja Széchenyi Ferenc, minden más ág kihalt. Ferencnek három fia volt: a legidősebb Lajos, az ükapám, a második Pál, a harmadik István. Mi a Lajos-ág vagyunk. A két legnépesebb Széchényi-ág Lajosé és Pálé, István-ágon egyetlen egyenes ági leszármazott fiú van, Magyarországon él, vele fog kihalni az az ág, csak lányai születtek. – Van valamilyen Vas megyei története? – Először Vasszécsenybe jártunk haza Németországból, az Ó-Ebergényi kastélyba, ott is volt medence, nagyon szép volt, jól éreztük magunkat, jó volt a kiszolgálás, minden príma volt. Sokszor csak mi voltunk a vendégek, az egész kastély a rendelkezésünkre állt, de az épület már nincs használható állapotban, teljesen tönkrement, nem tudom, hogy miért. Akkor váltottunk át Zalacsányra, itt is minden szép, de ez sokkal nagyobb, nem olyan intim, mint a vasszécsenyi Ó-ebergényi-kastély. 

– A most Zalacsányban tartott aranylakodalmán a többségében Vas megyei zenészekből álló Mirage Salon Quartet játszott, honnan ismeri őket?

 – Amikor a legfiatalabb fiam, aki most Amerikában él, az esküvőjére készülődött, azt mondta, hogy Nagycenken szeretne nősülni. A mi feladatunk volt, hogy ezt megrendezzük, mert Amerikából ez elég nehéz lett volna. Németországból sem volt könnyű. Gondoskodtunk arról, hogy a nagycenki kastélyban lehessen ez a rendezvény, egyébként az utolsó, mert utána bezárták, most újítják fel. Kerestünk zenészeket a lakodalomhoz, mert a fiamék szerettek volna táncolni. Az interneten egyszer csak felbukkant a Mirage Salon Quartet, szép dolgokat adtak elő, és ami nekünk feltűnt, hogy klasszikus zenét is játszottak, nem csak tánczenét. Ez volt a döntésünk alapja, mert mi rendkívül szeretjük a klasszikus zenét, a gyerekek táncolni akartak, a zenekar pedig nyújtotta ezt a kombinációt, úgyhogy meghívtuk őket, és most már tizenegy éve játszanak nekünk, amikor összejövünk. 

A többségében vasi zenészekből álló Mirage Salon Quartett 11. alkalommal muzsikált a Széchényi-család találkozóján, ezúttal a Zalacsányban tartott aranylakodalomban. Az együttes tagjai:  Dombi Rajmund (Győr), Bejczi Tünde (Celldömölk), Lipi Tamás (Szombathely), Pálkövi Ágnes (Szombathely)
Forrás: Lipi Tamás

Az egyórás koncert után este tánc volt, a talpalávalót a Mirage Salon Quartet húzta. Az aranylakodalmunk alkalmából még más program is volt: bemutattuk a csákányt, az ősi magyar hangszert, amit csak kevesen ismernek. Felkértem a nürnbergi egyetem nyugalmazott professzorát, aki az egyetlen Németországban, aki csákányozni tud, méghozzá virtuóz módon, talán az egész világon a legjobb. A feleségével jött, aki szintén tud csákányozni, és az én feleségem is megtanult, aki egyébként csellista. Úgyhogy három csákányra írt darabot adtak elő trióban minden kíséret nélkül. Elhoztam még egy német szopránt, aki dalokat énekelt, azokat, amelyeket a feleségemmel kiválasztottunk, Schubert-, Schumann-, Brahms-műveket.

 Nagyon nagy ünnepség volt, gazdagon díszítő zenével. A koncerten a trión kívül még két csákányos darab is megszólalt. A hangszer egy különleges hangú furulya, amit az osztrákok fejlesztettek tovább, hogy komolyabb zenét is lehessen rajta játszani. Úgy is kialakították, mint egy sétapálcát. Lehetett vele sétálni, és ha az embernek kedve volt, levette róla a fejet, és elkezdett furulyázni. Rendkívül kedvelték ezt a hangszert a 19. században az Osztrák–Magyar Monarchiában, nagyon elterjedt, például Beethovennek is volt, és játszott rajta, sőt Széchenyi Istvánnak is volt, van róla egy kép Döblingben, ahol csákánnyal látható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában