Emlékfal a díszpolgároknak Répcelakon

Az önkormányzati hivatal folyosóján ezentúl azok a személyek néznek le az oda belépőre, akikre valamilyen okból különösen büszkék a város lakói. A díszpolgárok falán a bekeretezett fotók alatt olvasható az ott helyet kapó személyek életútja, amit Szabó József polgármester az átadón egyesével ismertetett.

Mint elmondta, elsőként a Répcelakról elszármazott Engelsz József ötvösművész kapta meg a címet. - Bár répcelaki kötődése nem sok maradt felnőtt korára és gyermekkora óta akkor járt először a városban, amikor a díszpolgári címet megkapta, azt gondolom, büszkék lehetünk rá, hiszen egy tőlünk elszármazott, nagyon értékes művészről van szó – fogalmazta meg a méltatásban.

A városi második díszpolgára, az őt ismerő, valamennyi répcelaki által nagyon szeretett Szarka Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, aki a településen gyerekeskedett és soha nem felejtette el, hogy répcelaki. Bárhol interjút csináltak vele, elmesélte, hogy ott kezdte pályafutását, mindig büszke volt a származására.

Garas Kálmán fotóművész Répcelak harmadik díszpolgára, aki szintén ott gyerekeskedett, majd Szombathelyen futott be művészpályát, amely őt országosan is ismertté tette. Kálmán szintén büszke répcelaki, az elmúlt húsz évben aktívan részt vett és vesz is a város kulturális életében és annak alakításában.

A negyedik díszpolgár, Bokányi Kálmánné címzetes főjegyző, a város rendszerváltás utáni első polgármestereként rengeteget tett azért, hogy a rendszerváltás és az azt követő időszak Répcelakon békében zajlott le. Hat évig volt polgármester, lemondása után jegyző lett, majd főjegyző, címzetes főjegyzőként ment nyugdíjba.

Szabó József szomorúan emlékezett meg egykori elődjéről, Répcelak legfrissebben megválasztott díszpolgáráról, a nemrégiben elhunyt dr. Németh Kálmánról. - Kálmán húsz évig volt a város első embere és a munkásságának gyümölcse máig itt maradt Répcelakon, hiszen egy nagyon közkedvelt, szeretett polgármestere volt a városnak – tette hozzá.

Szabó József, Répcelak polgármestere elmondta, amikor Répcelak városi rangra lépett, meghatározták, hogy ki lehet a város díszpolgára. Hozzátette, a határozatot úgy alkották meg, hogy a cím tényleg csak az arra méltó embernek legyen adható. A városban eddig öt díszpolgárt avattak, mindegyiküket egyhangú szavazással választotta meg a testület. - Úgy gondoltuk, hogy a díszpolgárokat nemcsak egyszeri alkalommal, a felavatásukkor szeretnénk megünnepelni, úgy szeretnénk számukra emléket állítani, hogy minden nap, ha az emberek bejönnek ide, a szemük előtt legyenek büszkeségeink – mondta a polgármester, majd hozzátette: azt mondják, hogy aki nem becsüli a múltját és azokat az embereket, akik sokat tettek a közösségért, az nem érdemel tisztességes jövőt. - Répcelakon mindig is igyekeztünk és igyekezni is fogunk, hogy mindazok, akik tesznek a városért, megbecsültek legyenek a településen. Bízom benne, hogy még sok értékes embernek jut hely ezen a falon – hangzott el beszédében.

Ágh Péter, országgyűlési képviselő szerint az avatás nem hiába október 23-án történt. Mint elmondta, a nemzeti ünnep a büszkeségről, a hazaszeretetről szól, a hazaszeretetből fakadó tenni akarásból pedig sokan kiveszik a részüket. A hazaszeretet alapja a településért érzett szeretet, hiszen mindenki akkor tudja szeretni igazán a hazáját, ha valahol otthon érzi magát benne. A répcelakiak a kisvárosban érzik magukat otthon, és büszkén beszélnek arról, honnan származnak, hol van a lakóhelyük.

 - Amikor valakit díszpolgárrá választanak, az nemcsak annak a nemzedéknek szól, akik abban a korszakban élnek. Egy település történetét olvasva láthatjuk, hogy kik voltak egy-egy adott korszak példaképei. Ez egy korlenyomat is, ami azt üzeni, hogy akkor kik voltak azok, akikre a helyiek fel tudtak nézni – fogalmazta meg gondolatait.