Skandináv, szudoku, torpedó - István György rejtvényfejtő mesterrel beszélgettünk

 Magyarországon ma legalább százfajta rejtvényújság kapható, ekkora kínálattal egyetlen más témakörben sem találkozunk. Egy tizenöt éve készült felmérés szerint a magyarok tíz százaléka havonta legalább egyszer fejt rejtvényt. Kijelenthetjük tehát, hogy szeretjük és igényeljük a rejtvényeket, leginkább a keresztrejtvényt, amelyet egykor a rejtvényszerkesztők kockás papírra ceruzával és sok radírozással készítettek. Ma már döntően a számítógépek végzik a munkát, a megfejtéseket és a meghatározásokat azonban emberek alkotják, mondja István György, a krakkói világbajnokságon hetedik helyezést szerzett magyar rejtvényfejtő csapat kapitánya, aki korábban keresztrejtvények írásából is élt. Bár nálunk a rejtvény szó jellemzően a skandináv vagy a hagyományos fekete-fehér feladványokat jelenti, számtalan más fajtája létezik. A különféle feladványok különféle képességeket igényelnek: lexikális tudást, vizuális képességet vagy matematikai logikát. 

A Rejtvény Világszövetség 1992 óta minden évben megrendezi a világbajnokságot, de a pandémia miatt kimaradt két esztendő, idén október 19. és 23. között Krakkóban találkoztak a versenyzők. A nemzetközi versenyeken indulóknak, akik nemcsak különböző nyelveken beszélnek, hanem különböző írásjeleket és ábécét is használnak, nyelv- és kultúrasemleges logikai feladatokat kell megoldaniuk. Ezeket mindenki érti. Gondoljunk a szudokura, amelynél az oszlopokban egytől kilencig kell elhelyezni a számokat, vagy a torpedóra, amelynél megadott számú és formájú hajókat kell megtalálni. – Az egyéni versenyeket úgy kell elképzelni, mint az érettségi vizsgát – magyarázza István György.

 – A résztvevők egy nagy teremben egymástól elszigetelve dolgoznak. Idén Krakkóban a több mint kétszáz egyéni versenyző tizenhárom, a 49 csapat pedig két fordulóban mérte össze tudását. A feladványtípusokat egy héttel a verseny előtt megkapják az indulók. A logikai rejtvények hasonlítanak az IQtesztekhez, csak jóval szórakoztatóbbak. Van gyorsasági forduló is. Ami az átlagos megfejtőnek tíz perc, a világbajnoknak tíz másodpercig tart. A verseny lényege azonban a stratégia. A győzelemhez a tudáson kívül az kell, hogy a versenyző jó taktikát válas - szon, gyorsan és jól döntsön például arról: célravezetőbb-e, ha nekiáll a nehéz nagy feladatnak, vagy inkább a kisebb feladatokkal végez. A csapatversenyben is különféle stratégiák léteznek. Dolgozhatnak külön és együtt a csapattagok, kinek mi tűnik eredményesebbnek. A rejtvényfejtés ősi szórakozás. Az ókorban a szfinx kérdéseire kellett válaszolni, ismerjük a régi vicces találós kérdéseket, manapság a szabadulószobákba tódulnak az emberek, ahol feladványok nyitják az ajtókat. Sokan az agyuk karbantartására használják, még azt is leírhatjuk, hogy elsősorban a több idővel rendelkezők, tehát inkább az idősebbek időtöltése. A rejtvényfejtőknek nyitottnak is kell maradniuk a világ híreire, hiszen a kérdések gyakran friss eseményekre, sportolókra, színészekre vonatkoznak. Magyarországon a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete fogja össze a helyi klubokat, évente több mint húsz versenyt rendeznek. Nagyobb részük keresztrejtvényfejtés, húsz százalékuk logikai feladatmegoldás. A klubtagok az új típusú feladatokkal, sőt az azok megfejtéséhez vezető úttal is megismerkedhetnek. A profik más szintet képviselnek. 

A profi ezúttal nem azt jelenti, hogy valaki megél a rejtvényfejtésből, hanem, hogy a polgári foglalkozása is absztrakt gondolkodást igényel: programozó, matematikus, sakkozó, közgazdász. István György közlekedésmérnök, menetrendeket készít. Legutóbb a Budapesti Közlekedési Központnál a metrópótló járatok menetrendjét vagy az éjszakai járatok összehangolását végezte. A rejtvényfejtés számukra olyan szórakozás, amely edzi a logikát és a gyors döntési készséget is, amit a munkájukban is hasznosíthatnak. A jegyzett logikai magyar rejtvényfejtők száma hatvan körül van, közülük válogatják ki azokat, akik a világbajnokságokon indulnak. A magyar válogatottat hivatalosan az A csapat képviseli, ők most Krakkóban hetedikek lettek, de indult B és C csapat is, ők a 21., illetve 42. helyen végeztek. 

A csapatversenyt Japán nyerte az Egyesült Államok és Németország előtt. Egyéniben is japán versenyző, Ken Endo győzött. A világversenyeken az utóbbi években mindig a japánok győznek, mondja István György, de a magyaroknak sincs szégyenkeznivalójuk. Nemcsak jó házigazdák – eddig három vb-t rendeztek: 1999-ben Budapesten, 2005-ben és 2011-ben Egerben –, hanem az eredményeik is kiválóak. Egyéniben Madarassy Pál szerzett már arany- és ezüstérmet, a csapat négyszer lett bronzérmes. A versenyzők mögött nem áll szponzor, az utazásuk, tartózkodásuk költségének zömét saját zsebből fedezik. Pénzhiány miatt senkinek nem kellett még otthon maradnia, teszi hozzá István György, ezzel is jelzi, a rejtvényfejtés szenvedély, nem csak szórakozás. Jövőre Torontóban rendezik a világbajnokságot.