A vírusok szuperpici adatvivő gépecskék - Dr. Kőnig Róbert magyarázza: hogy tudunk védekezni

„A vírus nem sejtes fertőző ágens, amely csak élő, fogékony sejtben képes replikálódni. Adathordozó molekulacsoport, amelyet egy legyengült, beteg szervezet túlzott mennyiségben állít elő a hibás működése során” – így szól a vírus hivatalos meghatározása. Szülőként nem vagyunk könnyű helyzetben, ha a gyermekünkkel meg akarjuk megértetni, mi történik a testében, ha támadnak a vírusok, kellemetlen tüneteket okozva és megbetegítve a szervezetet. 

A „Kőnig doki helyre teszi” 6. epizódjában dr. Kőnig Róbert gyermeksebész úgy fogalmaz: a vírusok szuperpici kis gépecskék. Nem valami okosak, nincs is agyuk, sőt szívük sincs, így nem szeretnek és nem is utálnak bennünket. Azt sem tudják, hogy vagyunk. Mégis félünk tőlük. Vajon miért? És egyáltalán hogyan betegítenek meg bennünket? Az orvos a következőképpen magyarázza: láthatatlanul pici vírus olyan, mint egy borítékba rejtett üzenet, egy csomag vagy egy levél, aminek van külseje és belseje. A külseje a boríték, a belsejében pedig van egy üzenet egy paranccsal, amelyben ez áll: „Másold le ezt a levelet!” A testünk pedig nem tud ellenállni ennek a láthatatlan, kicsi parancsnak. Ezért leszünk betegek.”

Mint mondja, ha a szervezetünkbe kerül a vírus, a testünk elkezdi azt lemásolni, mi több, rengeteg másolatot készít belőle. Annyira sokat, hogy már meg sem tudjuk számolni. Ennyi levelet gyártani nagyon fárasztó, elvégre a testünk nem egy vírusgyárnak készült – amikor kifárad, akkor leszünk mi betegek. S hogyan kerül belénk a vírus? Erre is válaszol: noha se lábuk nincs, se nem tudnak repülni, a vírusok igenis belénk kerülnek, mert nagyon ragadósak: hozzá tudnak ragadni a kezünkhöz, és rajta vannak például a kilincsen, a csúszdán vagy a mászókán. És amikor az orrunkat turkáljuk, vagy a szánkba vesszük az ujjunkat, akkor lenyeljük őket, és már bennünk is vannak. 

Ezért nagyon fontos a szappanos kézmosás. A szívós vírus a szappantól kipukkan, mint egy buborék, és pukk, vége is van. A vírusokat úgy szívjuk be, hogy észre sem vesszük azt. Ugyanis ha például egy társunk beteg és köhög, sok-sok szuperpici nyálcseppet is kiköhög vagy kitüsszent. Sőt, a vírusok terjedéséhez elég, ha beszélünk, mert közben is láthatatlan nyálcseppek repülnek ki a szánkból és az orrunkból. Ezekben a cseppekben utaznak a vírusok. De ha van rajtunk maszk, akkor a mi kis nyálbuborékunk sem tud messzire repülni, és beszívni is nehezen tudjuk másokét, mondja. Végül figyelmezteti őket: a vírusfertőzések kézmosással és a higiéniai szabályok betartásával elkerülhetők.