Számítani lehetett a törökországi földrengésre - Vasi geográfust kérdeztünk - videóval

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, hatalmas földrengés rázta meg hétfőn hajnalban Törökországot. Az áldozatok száma meghaladta a tízezret, a mentőalakulatok – köztük magyarországi egységek – folyamatosan kutatnak a túlélők után.  

Mi történhetett? – kérdeztük Dr. Kovács Gábor geográfustól, az ELTE SEK adjunktusától.

- A korábbi kutatások alapján lehetett számítani a földrengésre – kezdte Kovács Gábor. – Ebben a térségben korábban számos földmozgás történt. Igaz, ilyen nagyméretű, 7,8-as a feljegyzések szerint még sohasem. Az Arab-lemez jelentősen tolódik észak felé, az Eurázsiai azonban viszonylag stabil, és e kettő közé ékelődik be az Anatóliai-lemez. Egy ideig látszólag nem történik semmi, majd amikor a felgyülemlett feszültség túl nagy lesz, a törésvonal mentén elmozdulnak a lemezek. Mivel ezek felületei nem tükörsimák, így nem tudnak elcsúszni egymáson, azaz időközönként elpattannak. A törökországi földrengés azért is lehetett ilyen pusztító erejű, mert a puhább, homokosabb kőzetekre épített házak, épületek sérülékenyebbek, szinte kártyavárként dőltek össze.  

A szakembernél a földrengés kapcsán a Vas vármegyei helyzetre is rákérdeztük, hiszen az utóbbi időben nálunk is történtek érezhető földmozgások. – A közelmúltban készült el a szeizmotektonikai térkép, amelyen lila pontokkal tüntettük fel a hazánkban az elmúlt 1500 év regisztrált földrengéseit – folytatta Kovács Gábor. – Azokat a törésvonalakat is bejelöltük, amelyek máig aktívak, és azok mentén esélyes lehet a földrengés kialakulása. Úgy véljük, a Kőszegi-hegységről kőzetblokkok csúsznak el, miközben az Alpok emelkedik, a Kisalföld süllyed. Az utóbbi két évtizedben Bük és Répcelak között számos földmozgást jegyeztek fel. A tudományban vita van arról, hogy az V. században földrengés pusztíthatta-e el Savariát: a 456-os földrengés volt a legkorábbi, Magyarország mai területéről feljegyzett rengés. A földtani adottágok megvannak hozzá. Nyugat-délnyugat felé továbbmenve észrevehető a körmendi gócpont. Az új kutatások szerint Vasvár és Zalaszentgrót között is van egy aktív terület. Úgy tűnik, egy kavicsbányában megtalálták az egyik törésvonal felszíni megnyilvánulását. Fontos megjegyezni, térségünkben aggodalomra nincs ok, nagy földrengés kialakulása a jövőben sem várható. A földrengések okairól, azok hatásairól, illetve a vármegyénket érintő helyzetről készült videó a vaol.hu-n nézhető meg.