Igazgató, vőfély és zenét is tanít – Korpics Ferenc közösséget teremt

Óralátogatásról robog be az igazgatói irodába, és a beszélgetés után egy következőre ül be – ezek előzik meg kötelezően az oktatói értékeléseket. Férfi kollégáival mozgásos-zenés nőnapi műsort állítottak össze, egy utolsó próba, és másnap „előadás”, amivel szeretnék meglepni a hölgyeket. Közben már készül néhány napos lengyelországi utazására és az iskolai eseményeken túl gondol a nyárra is, vőfélyi feladataira az esküvőkön.

A ’90-es évek elején a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban még nem feltétlenül látszott, hogy a tanár úrnak ennyire színes, nyüzsgő, mozgalmas élete lesz. Azt sem gondolta, hogy tanár lesz, hiszen régésznek készült. Aztán a szombathelyi tanárképző főiskolára vitte az élet, onnan visszahozta a szülővárosába, ahol sok kihívás adódott, ő pedig eléjük állt. – A KDG-be a történelem miatt mentem: magasabb óraszámban, heti öt órában tanultuk négy éven keresztül. A régészettel járó terepi munkát egészségi problémáim miatt nem vállalhattam, ezért jelentkeztem történelem–földrajz szakra. 1998-ban, amikor diplomáztam, a III. Béla-iskola bővülés, modellváltás előtt állt, nagy szakképző lett több mint 500 fős létszámmal. Velem egy időben több új pedagógus is érkezett. Feltételként határozták meg az egyetemi kiegészítő képzést, amit Pécsen végeztem – meséli.

Először történelmet tanított és oktatástechnológusként dolgozott, szabadidő-szervező és diákönkormányzat-segítő feladatokat látott el. Utána magasabb óraszámban tanított, de a kiegészítő feladatai maradtak. 2000-ben Csukly Gergely, a zeneiskola igazgatója kereste meg: tanítana-e náluk szintetizátort. Előzményként tudni kell, hogy nyolc évig járt zeneiskolába, ahol harmonikázni és zongorázni is tanult, 1993-tól 2003-ig tagja volt a szentgotthárdi fúvószenekarnak és 1993-ban barátaival egy tízfős báli zenekart alapítottak, 2003-ig azzal járták a környéket. A zeneiskolai oktatás 15 évig tartott, hétvégente zenéltek a báli zenekarral.

– Akkoriban jött a Hangjegyüldözők zenekar ötlete. A fúvószenekarban zenélő barátaimat és zeneiskolai kollégáimat kértem, hogy működjünk együtt. 2008-ban, 2009-ben és 2011-ben is szerveztünk koncerteket, amelyekre szinte egy teljes tanévet készültünk a növendékekkel együtt. Rengeteg jó zenésszel dolgoztunk, magamhangszereltem a számokat. Mellette az iskolában Táncos Beatrix magyartanár kollégámmal vittük az Irodalmi színpadot.

Emlékezetes az Eltűntnek nyilvánítva – Petőfi elképzelt sorsáról és a Lehetek én is… című színdarab, amely fiktív, de az ’56-os eseményekhez köthető történet. Megemlékezésekhez kapcsolódó darabokat állítottunk össze, amiket magunk írtunk, rendeztünk. A Borostyán-völgyi mesék két felvonásos zenés komédia kilógott a sorból: az iskola régi és akkori diákjai adták elő a színházban a szentgotthárdi szakképzés 120 éves és az iskolai diákszínpad 20 éves évfordulójára. A darab komoly színpadi technikát mozgatott meg, az alkalomra még forgószínpad is készült. Negyvenfős diákközönséggel dolgoztunk, a zenét a Hangjegyüldözők szolgáltatták. Fantasztikus élményeket őrzünk azokból az időkből.

2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Párhuzamosan iskolájukban a korábbi igazgató, Bedics Sándornem vállalt még egy ciklust, igazgatóválasztást írtak ki. Augusztus 15-én Korpics Ferenc igazgatóhelyettesi megbízatást kapott. Embert próbáló és változásokkal teli volt a 2013-tól 2016-ig tartó időszak, mondja. 2015-ben megalakultak a szakképzési centrumok. Neki 2016-banváltozott a feladatköre: az újabb pályázatnál igazgató lett.

– Együtt tudtam dolgozni a kollégákkal, és az is motivált, hogy amikor például a színdarabokat szerveztük, bárkitől kértem, kaptam segítséget. Az volt a célom, hogy az iskola meglévő jó tulajdonságait továbbvigyük. Nagyot álmodtunk: azt, hogy megint nagy iskola leszünk. Ezt azonban a demográfiai helyzet nem tette lehetővé. A képzési rendszert 2016-ban ismét átalakították. A tanulólétszám megtartását céloztuk meg, hiszen 2013-tól folyamatosan csökkent a diákok száma. Elindultunk a felnőttoktatás felé – ezzel bővítettük a képzések körét, és szakmai irányokat váltottunk: bejött a cukrászat, előtérbe került az ipari informatikus, a vendéglátás-szervező átalakult vendégtéri szaktechnikussá. Felszínen tudtunk maradni: jelenleg 354 diákunk van, sőt jól működünk úgy, hogy a képzések széles palettáját kínáljuk. Szakmaiság, tanuló-központúság, tolerancia, jó hangulat és innováció, ezek jellemzik az iskolát. 2022-ben alakultak az ágazati képzőközpontok. Iskolánkban korszerűsítették a tankonyhát és a cukrászati műhelyt. Az utóbbi években megújultak műhelyeink, három informatikatermünk, napelempályázaton is nyertünk – sorolja Korpics Ferenc, és végig többes számban beszél – a kollégáival együtt dönt a fejlesztések részleteiről. Ami viszont egyszemélyes vállalkozás az életében, az a vőfélykedés és a hangosítás.

– 2019-ben házasodott az unokahúgom. Azt kérte az ifjú pár, hogy néhány gondolatot mondjak a lakodalmukban. 2021-ben az egyik kolléganőm kapacitált: a lánya házasságkötésekor vállaljam el a vőfélykedést. Jó élmény volt, pozitív visszajelzéseket kaptam, és még azon az őszön felkért egy ismerősöm, legyek a ceremóniamesterük. Utána döntöttem el, hogy vállalkozást indítok. Az alapok megszerzéséhez kulturális rendezvényszervező tanfolyamot végeztem. A hangosítással már korábban kacérkodtam: oktatástechnológusként és a Hangjegyüldözők zenekarral is volt lehetőségem kipróbálni. Tavaly hat esküvőn voltam vőfély, többféle stílusban, a sok évtizedes népi hagyományokra építve, a saját mondataimat megfogalmazva, és ennél többször hangosító. Rendezőként végigviszem a ceremóniát. Azén felelősségem, hogy időben minden a megbeszéltek szerint történjen, a párnak ezzel ne kelljen foglalkoznia.

Korpics Ferenc gyermekként nem volt a középpontban, aztán a zenélés hatására is, egyre bátrabban mutatta meg magát. Van kiállása, hangja, és nem tagadja, exhibicionizmusra is szükség van minden területhez.– Vőfélyként hallgatnak rám. A tanításban sincs fegyelmezési problémám. Ha pedig igazgatói beszédet kell mondanom, minden alkalomra valami különlegessel készülök: ballagási beszédem volt már mese, orvosi jelentés és Covid-ismertető is.

És ha mindez nem elég: elnökségi tagja volt a Pannon Kapu Kulturális Egyesületnek. Részt vett a Szentgotthárdi Történelmi Napok és a halloweeni tökpartik kidolgozásában. A Gotthárd barát lakomája alkalmakon a refektóriumban ő személyesítette meg Gotthárd barátot. Egy ideje pedig harmonikát tanít szakköri formában péntekenként a felsőszölnöki általános iskolában. Most a hang- mellé a fénytechnikába ásta bele magát. Ha az életében adódnak kihívások, elébük megy. Hite szerint állandóan tanulni, fejlődni kell. Hogy mit és meddig, arról listát vezet dátumokkal. Kellenek a határidők, hogy teljesítse, amit eltervezett.