Harangszó helyett – fülsiketítő kerepeléssel vonultak a faluban a vaskeresztesi fiatalok - videó

A vaskeresztesi német hagyományőrzők máig sokat tesznek a falu kulturális kincseinek megőrzéséért, a napokban húsvéti szokásaikat elevenítik fel. Pénteken a hegy felőli falutáblánál fiatalok indultak „ratsch”-olni, éktelen hangú, fából készült kereplőiket tolták maguk előtt, a legkisebbek mini kereplőket kaptak a kezükbe. A ratscholás – úgy tartják – kiűzi az utcákról a gonoszt és felhívja a figyelmet az Úrangyala imádkozásra. A körülbelül tízfős csapat a “szentek” – a Szent Flórián, a Szentháromság és Szent Antal szobra előtt – imádkozta el pénteken az Úrangyalát. (A ’90-es évekig Úrnapján a faluban négy sátrat állítottak – kettőt-kettőt a Pinkán innen és túl –, a sátrak összekötötték a németkeresztesi és magyarkeresztesi településrészeket, ezeket érintve haladt az úrnapi körmenet. Régen a házaknál, ahol a sátrak álltak, imádkozták el a gyerekek az Úrangyalát. Ma a templomkertben és a paplak előtt állítják fel a sátrakat.)

A fa-kereplőkről megtudtuk, miután a régiek tönkrementek, a községi önkormányzat készíttette az újakat Kovács László horvátlövői asztalosmesterrel. A váz és a dob szerkezete bükkből van, a hangot, rengést adó lemezek, lécek pedig lucfenyőből. Szombat délben a nyuszifa alá helyezett ajándékokat kapnak majd a ratscholásban részt vett gyerekek.

A helyi tradíció szerint a nagyszombatról vasárnapra virradó éjszaka különleges népi ájtatossága a szentsír- vagy Krisztuskeresés. Vasárnap hajnalban az asszonyok a hegyi és a régi magyarkeresztesi temetői keresztnél találkoznak majd virradat előtt, az ima után a templomkertbe, onnan a központi temetőbe tartanak – oda viszik az örömhírt Jézus feltámadásáról. A férfiak pedig „zöldre” mennek: reggel negyed 7-kor a templomkertben a közös ima után határjárásra indulnak, szentelt barkát helyeznek el a bejárt terület négy sarkába.

Húsvéthétfőn ugyancsak régi hagyományt, az Emmausz-járást hívják majd életre a hegyben a vaskeresztesiek.