Hogyan hálózza be gyermekünket egy felnőtt ragadozó? – Családunk és gyermekeink védelméről Szombathelyen az Önvédelmi Műhelyben

A ragadozók működése 

A szülők számára a „rémálom” kategória, amikor egy felnőtt ember akar ártani a gyermekének. Mielőtt a megelőzés lehetőségeire tért volna, Szabolcs Gergely a ragadozó működéséről és stratégiáiról beszélt. – Az a célja, hogy a lehető legkönnyebben, számára a legkisebb kockázatot jelentő módon szerezze meg, amit akar – mondta, és elmagyarázta a különbséget az erőforrás- és a folyamat-ragadozó között. Az előbbi meg akar szerezni valamit (például anyagi javakat), az utóbbi valamit végre akar hajtani, a másikat a hatalma alá vonni. Van köztük, aki nem fél nyílt fizikai erőszakot alkalmazni vagy azzal fenyegetőzni, és van, aki kerüli ezeket. Erőforrás-ragadozó a klasszikus rabló: megpróbál minél közelebb kerülni valamilyen színjátékkal, például: „Szia, meg tudod mondani, mennyi az idő?” Amikor támadótávolságon belül van a másik, akkor épít fel olyan pozíciót, hogy esély sincs védekezni. A csaló kerüli a nyílt fenyegetést: ő megpróbál átverni, manipulációval építi fel a kiszolgáltatott helyzetet, úgy szerzi meg, amit akar. – Vannak olyan ragadozók, akik az utcán leselkednek, előfordulhat, hogy valakit ott támadnak meg, de sokkal többször – a nőket és gyermekeket ért támadások 85-90 százalékában – a későbbi áldozat vagy célpont ismeri a támadót, aki nyílt erőszak alkalmazása nélkül éri el a célját – húzta alá Szabolcs Gergely. Benedek András kiegészítette: – A ragadozók helyzetet építenek ki egy cél elérése érdekében vagy egy meglévő helyzettel élnek vissza. Jó példa lehet erre egy edző, aki, ha erre hajlama van és helyzetbe kerül, azzal élni fog. Összegezve: nemcsak külső féltől jöhet a támadás, az abúzus, hanem olyan embertől is, akire nem számítanánk. És tény, hogy egyes szakmák ösztönösen vonzók lehetnek a ragadozóknak: ilyenek még az oktatók, a lelki vezetők is.

A manipuláció trükkjei

A manipuláció trükkjeiről is szó esett, amelyek a bizalmi kapcsolat létrehozására szolgálnak. Az egyik eszköz a kedvesség és a báj. A gyerekeknek érdemes azt tanítanunk: a kedves ember is lehet veszélyes. Ilyen trükk a túl sok információ is: ha túl sokat mesél magáról valaki, beszélgetést kezdeményezve bizalmat mutat a másik felé, amivel azt sugallja, ő is megérdemli a bizalmat. Ilyen a „nem” süketség is: amikor nem veszi tudomásul, nem fogadja el a nemleges választ. A beskatulyázás a következő: olyan skatulyába helyezi a másikat, ami a számára kényelmetlen: „Ilyen lány biztosan nem állna szóba velem.”A másik fél csak úgy tudja bizonyítani, hogy nem az adott skatulyába tartozik, ha olyat csinál, ami a másik céljainak megfelel. Az „adóssá tétel” is ilyen: amikor kéretlenül segít valaki. Ahogy az erőltetett társulás is: az egy cipőben járunk kategóriája: „Te sem vagy környékbeli? Én sem.” azt a képzetet kelti, hogy egy közösség tagjai vagyunk. A kéretlen ígéret az utolsó: „Igyál meg velem valamit, és utána békén hagylak, ígérem.”

Hogyan legyen a gyermek nehéz áldozat?

Hogyan hálózza be a felnőtt ragadozó a gyermek célpontot? Ennek is vannak felismerhető jelei. A folyamatos kapcsolattartás például: mindig ő kezdeményez, ő erőltet, keresi a személyes kontaktust. Ajándékot, pénzt ad a gyereknek, kéretlen szívességet nyújt, engedi, amit a szülő nem. Pornográf tartalmat mutat a fiatalkorúnak, utal arra, hogy a „másikból jó nő lesz”. Hiteltelen tanítás azt mondani a gyereknek: ne beszéljen idegenekkel. Van ugyanis, amikor kell az idegen segítsége, ha például eltéved. Inkább tanítsuk meg fokozatosan, lépésről lépésre, kontrolláltan beszélni az idegenekkel. Tanítsuk meg felmérni az idegent, eszközt adva ezzel az intuíciónak: válasszon valakit, akitől megkérdezi, mennyi az idő. Beszélgessünk, reflektáljunk a gyermekünk gondolataira – javasolták az előadók.

Hogyan legyen a gyermek nehéz áldozat? Ehhez az kell, hogy mondhasson nemet, ellenkezhessen. A „nem” teljes mondat, ami kényelmetlen helyzetet utasít el, és nem igényel további magyarázatot. Ne erőltessük azt se, ha nem akar többet enni, inni. Fontos a testi önrendelkezés: ne erőltessük, hogy ölelést, puszit adjon, ha valakinek nem akar. A ragadozók eszköze, hogy titoktartásba akarják kényszeríteni áldozatukat. Tudjon különbséget tenni jó és rossz titok között – egyebek mellett ezek is elhangzottak.

Szabolcs Gergely és Benedek András megismertették a résztvevőket egy 12 pontos listával is, ami összegyűjti a gyermekek szükséges biztonsági képességeit.

A biztonság 12 pontos listája – ha ezeket ismeri a gyermek, nagy valószínűséggel biztonságban tudhatjuk (Gavin de Becker)

1. Ismerjék fel és tudjanak jelentőséget tulajdonítani az érzéseiknek – ha valakitől kellemetlenül érezzük magunkat, az fontos jelzés.

2. Érezniük kell, hogy a szülők elég erősek ahhoz, hogy bármilyen információval megbirkózzanak, amit a gyermek elmond.

3. Legyenek tisztában azzal, hogy felnőtteket is el lehet utasítani.

4. Legyenek asszertívek.

5. Ismerjék a segítségkérés módját!

6. Legyenek ismereteik, hogyan kell kiválasztani, kitől kérjenek segítséget.

7. Legyenek képesek megfogalmazni a veszélyt, a bajt.

8. Kapjanak szülői felhatalmazást, hogy meg lehet ütni, kárt lehet okozni valakiben, ha úgy érzik, veszélyben vannak.

9. Lehet hangoskodni, sikítani, kiáltani és futni.

10. Ha valaki el akarja őket erővel vinni valahova, kiabálják „ő nem az apukám”.

11. Ha valaki azt mondja „Ne kiabálj!”, akkor kiabálni KELL (ugyanez a helyzet a titoktartásnál: ha egy felnőtt azt mondja, "Ne mondd el!" akkor el kell mondani)!

12. Tanúsítsanak teljes ellenállást, ha el akarják vinni, csalni őket nyilvános helyről máshova