A művészek a szlovén kisebbség és a Rába-vidék nagykövetei Szentgotthárdon

Csuta György, Fodor-Lengyel Zoltán, Kovács Ferenc, Németh Sára, Papp Hajnal és Pálcsa Anna Laura képviselték Magyarországot, Szlovéniából Király Ferenc, Göntér Endre, Gregor Pratneker, Bostjan Kavcic, Horvátországból pedig Mucko Zeljko érkezett. Csuta Györggyel elegyedtünk szóba, aki – mondhatni – rangidőse a rendezvénynek, az idei a 19. alkalom, hogy részt vesz a művésztelepen. – Amikor legelőször jöttem, nagyon jó benyomásaim voltak Szentgotthárdról. 

A régi világban ide nemigen lehetett bejönni, magam sem tudtam szinte semmit erről a vidékről, hiszen alföldi, békési ember vagyok. Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen az évek alatt olyan emberekkel ismerkedtem meg, akikhez ma már szoros kapcsolat fűz. Köztük van Huszár Gábor polgármester is, akit méltán és örömmel nevezhetek a barátomnak. Ő mindent megtesz azért, hogy a művészek Szentgotthárdon a lehető legkomfortosabb körülmények között alkothassanak. A művésztelep arra is jó, hogy az alkotók megtudják, hol tartanak – mondta a festőművész, aki 25 évig vezetett művésztelepet Békésen, onnan sok kapcsolata van, néhány művészt sikerült is beajánlania a szentgotthárdi alkotótáborba. 

Míg Csuta György a maga hetven évével az idősebb korosztályt képviseli, a szentgotthárdi Papp Hajnal a fiatalabb generációhoz tartozik. Harmadszor vett részt a művésztelepen. – Szombathelyen, a Művészeti Szakgimnáziumban érettségiztem, festészetet tanultam, emellett Szentgotthárdon Csomósné Boros Erikához is jártam művészeti foglalkozásokra. A középiskola után felvettek a Pécsi Tudományegyetemre, jelenleg is ott vagyok festőművész-hallgató. A művésztelep számomra nagy segítség, sokat tanultam a művészektől. Sokra értékelem, hogy felkaroltak – mondta Hajnal, aki az alkotótáborban egy sorozatot készített, amit a közelmúlt nagy esőzései inspiráltak. Stanislaw Lem Solarisa és a Genezis nyolcadik verse is megihlette. 

Számára a vízözön története egyfajta újrakezdés is, kompozíciójában az alma a bűnre utal, ami megelőzi a megbocsátást. Gerics Ferenc, a művésztelep vezetője elmondta: az első alkotótábor a Lendvai Galéria-Múzeum, a Magyarországi Szlovének Szövetsége és Szentgotthárd önkormányzata támogatásával valósult meg. A művésztelepnek a Szlovén Kulturális és Információs Központ ad otthont: ideális környezet. A szervezet a megalakulása óta nagy jelentőséget tulajdonít a szlovén kulturális értékek megőrzésének és továbbfejlesztésének, az anyaországi szlovén kultúra és művészet bemutatásának. A művészek megismerkedhetnek a Rába-vidéki szlovén falvakkal és lakóikkal, Szentgotthárd és Lendva nevezetességeivel. 

A vidékről és a városról szerzett benyomások sok esetben az alkotásaikon is megjelennek. Kovács Andrea, a Magyarországi Szlovének Szövetsége elnöke kiemelte: a művészek a Rába-vidék, a szlovén kisebbség nagykövetei. Az elmúlt 22 évben rengeteg szobor és kép született, a cél az, hogy több országba is eljussanak. Az idei művésztelepen készült alkotásokból ősszel kiállítás nyílik a szlovén központban, több nyelven megjelenő katalógus is készül.