Magyar Arany Érdemkeresztet kapott a Gyöngyösfaluból származó Geröly Tibor a művészeti ismeretterjesztésért

Az elismerés jó alkalmat ad arra, hogy a szerény, eredményeivel, sikereivel sosem kérkedő Geröly Tibort egy kicsit a "fény felé fordítsák" imádott szülőhazájában, mondják a hozzá közelállók a kitüntetettről, aki ma is rendkívül aktív: „nem bír a munkával, rendezvényt rendezvényre halmoz” a fővárosban, ahol 1964 óta él. Gazdag életútja 1937-ben Vasban kezdődött: Szombathelyen született, gyermekéveit pedig a Gyöngyös patak parti településen töltötte.

– Seregélyháza akkor még önálló község volt, az ottani harangláb volt a játékterületem. 1942-ben Ludadba kerültünk, édesapám 3 és fél éves koromban meghalt, anyám magára maradt.

Családunk olvasmánya az imakönyv és az éves kalendárium volt. Legfőbb tanítómesterem pedig Jáki Zénó segédlelkész lett – később a Pannonhalmi Szent Benedek-rend tagja –, aki nemcsak kölcsönkönyveket adott a kezembe, hanem miután elolvastam őket, a véleményemre is kíváncsi volt. Szerdahelyi Elek Gencsapáti körorvosa keresztapám napi rendszerességgel dolgozatot íratott velem, azok helyesírási hibáiért heti zsebpénzemet „kurtította”. Szenvedélyemmé vált a rejtvényfejtés, melynek jutalmai gazdag könyvtáramnak ma is jeles darabjai – meséli Tibor, aki a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban tanult 1950 és 1955 között, és már ifjúkorában megismerte a mezőgazdasági munka minden területét. Középiskolásként szőlőbirtokos lett, a faluban jeles arató-kaszásnak számított. Honoráriuma egy-egy alkalmi könyvsorozat és néhány szép album vásárlásának lehetősége volt. Az ’50-es években Gyöngyösfaluban színjátszócsoportokat, sportrendezvényeket szervezett. Ifjúsági szervezetüknek közel száz tagja volt Pöséről, Ludadról, Seregélyházáról és az Újtelepről. A ’60-as évek elején Kőszegen (nemzetközi) kulturális eseményeket, egyebek mellett a Kőszegi Ifjúsági Napokat hozta tető alá. A „határövezetbe zárt város” kivételes lehetőséget kapott országos zenei, film- és kézimunka-kiállítások, turisztikai rendezvények szervezésére. Tevékenységét 1963-ban a Munka Érdemérem kormánykitüntetéssel ismerték el.

1964 óta Budapesten él. A vezetőképzésben eltöltött évek után a gyermek-, ifjúsági, pedagógiai, orvosi és sportlapok terjesztését segítő feladatot kapott. Közel két évtizedig a Képzőművészeti Kiadó vezető munkatársai közé tartozott: reklám-, majd PR-főnök lett.

– Korszerűsítettem a cég arculatát és sikereket értünk el a poszterek hazai terjesztésében. Ennek egyik eszköze volt 1980-ban a Nemzetközi Poszter Kupaként ismert kispályás labdarúgótornák szervezése. Tizenkilenc év alatt bejártuk a fél világot, a tornák összehozták a településeket (Gerencsér, Mödling, Kőszeg), a Magyar Televíziót, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a budapesti színészek válogatott csapatát. A rendezvény néhány év után túllépett a határokon: a szlovákiai Gerencséren, majd két alkalommal az ausztriai Mödlingben rendezték meg – idézi fel.

Geröly Tibor kezdeményezője volt a művészeti könyvek újszerű bemutatásának – a mintegy száz könyvbemutató között volt a 2021-ben elhunyt Csonka Ernő szombathelyi festőművész életútját bemutató köteté is a Jurta Színházban. Ugyancsak a nevéhez fűződik az asztali és falinaptárak képző- és iparművészeti ismeretet gyarapító forgalmazása, az igényesebb képes levelezőlapok hazai népszerűsítése. Részese volt a logikai készséget fejlesztő játékok megismertetésének, a Rubik Ernő nevét viselő kocka első reklámfilmjét is ő készíttette. Képzőművészeti alkotótáborokat szervezett – már a Művészetbarátok Egyesülete égisze alatt – Berettyóújfaluban, Gáborjánban, Hencidán, Mosdóson és a szlovákiai Királyhelmecen. 1995-től 2011-ig évente hívta alkotómunkára a Lakiteleki Népfőiskolára a Kárpát-medencei képzőművészeket.

1973-ban a Fáklya Klubban – a Magyar Rajzpedagógus Szövetség tagozataként – jött létre a Műgyűjtők és Műbarátok Köre, melynek alapítói között ott volt ő is. 1979-ben alakultak egyesületté. Céljaik megvalósításának támogatására jött létre a Művészet és Barátai Alapítvány 1992-ben. Az egyesület munkálkodásának utolsó három évtizedét dokumentálja az 1991-ben a Lakitelek Alapítvány támogatásával indított Művészet és Barátai újság, mely összekapcsolja közösségüket és szimpatizánsaikat. Már az első években 25-30 kiállítás rendezésével segítették a képzőművészeti élet szereplőinek bemutatkozását. Hagyomány teremtődött a „Művészetbarátok” mottóval jelzett kollektív kiállításokból, valamint az évszakokhoz kötődő csoportos bemutatkozásokból.

Geröly Tibor javaslatára a Művészetbarátok Egyesülete a „dal fejedelme” emlékére, a magyar népzene, a népdal terjesztésében és népszerűsítésében jeleskedők elismerésére 1997-ben Béres Ferenc-díjat, „1956 Hőse” tiszteletére pedig 2001-ben Obersovszky Gyula-díjat alapított. A díjjal ismerik el azokat, akik 1956 Hőse műveinek tolmácsolásában, eszmei hagyatékának őrzésében kiemelkedő érdemeket szereznek. Szerepet vállalt könyvek megjelentetésében is. Támogatásával láttak napvilágot példáulNádudvari Nagy János vallásos témájú versei. A költő a Művészetbarátok Egyesületének segítségével vált hetvenéves korában első kötetes szerzővé. Prokop Péter katolikus pap, festőművész, írónak, a XX. századi magyar pap-festők egyik legjelentősebb alakjának öt könyve jelent meg Olaszországban. Fügefám alól című első magyarországi kötetét Geröly Tibor szerkesztette.

Művészetpártoló munkásságát a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Emlékéremmel, Berettyóújfalu Önkormányzata Pro Urbe-díjjal, a Lakitelek Alapítvány Nagydíjjal ismerte el. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2000-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozta számára. Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége 2013-ban a Budapest VII. kerület névadójáról elnevezett Erzsébet királyné Emlékérmet adományozta „kimagasló és áldozatos” munkásságáért. Az ART 16 Művészcsoport a Magyar Kultúráért Emlékplakettel tüntette ki. 2016-ban Erzsébetváros Önkormányzata Pro Urbe kitüntetésben részesítette, és még abban az esztendőben átvehette a Prokop Péter-díjat is. Életében, munkájában társa, segítsége, kiadványok szerkesztője és kiváló fotósa Geröly-Bársonyi Hilda.

Az 1970-es évek elején a II. kerületi önkormányzattól megvásárolt egy értéktelennek minősített meddőhányót, melyben meglátta álmai otthonát. Több évtizedes kétkezi munkájának eredményeként a "kibányászott" kövekből megalkotta a Geröly utcát, melyben egy több mint ötven éves juharfa, örökzöldek, gyümölcsfák, virágok, növények, s egy mediterrán kőterasz kert öleli körbe a szintén kővel burkolt családi házat. Ezt az egyedi alkotótevékenységet 2020-ban a "Buda legszebb kertje" pályázat különdíjával jutalmazta Budapest II. kerületének önkormányzata.

A Művészetbarátok Egyesületének Kőszegen is vannak tagjai. Geröly Tibor évente két-három alkalommal megfordul a városban, ott találkozik középiskolai osztálytársaival, szülei sírját pedig a gyöngyösfalui temetőben látogatja. Szándéka, hogy képzőművészeti gyűjteményéből 20-25 darabot felajánljon szülőfalujának. Tizennyolc ezer darabos könyvtárát közgyűjteménybe szánja, de a gyöngyösfalui könyvtárnak is szívesen ajándékoz művészeti, képzőművészeti témájú könyveiből.