Nyolc év után újra összegyűltek Szombathelyen a magyar nyelvjárások kutatói

A 7. Dialektológiai Szimpozion az intézmény több évtizedes múltra visszatekintő rendezvénye, amelyen nem csak a hazai, hanem a dialektológia határon túli kutatói, doktoranduszai és szakemberei is megjelennek. A megnyitó köszöntőt mondott dr. Nemény András, Szombathely polgármestere, aki kiemelte, hogy a nyelv kutatása, megőrzése és ápolása nagy feladat, olyan, mint egy természetvédő munkája. Politikusként különösen fontos, hogy a nyelvet a megfelelő módon használjuk – tette hozzá a városvezető.

Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa beszédében aláhúzta, hogy ez a konferencia egyedülálló módon biztosít lehetőséget arra, hogy a szakemberek elmélyülhessenek a nyelvi változatok és dialektusok kutatásában. Mint mondta, a globalizálódó világban és a technológiai fejlődés közepette egyre nagyobb igény van arra, hogy megértsük és dokumentáljuk a nyelvünk változásait. A dialektológia pedig a nyelv kutatása mellett a régiók és a közösségek kulturális különbözőségeinek megőrzését is jelenti.

Dr. Lenner Tibor, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatója a magyartanárok képzésének kezdeteiről szólva hangsúlyozta, hogy az első ilyen szak 1972-ben indult útjára Szombathelyen, egy évvel később pedig megalakult a magyar nyelvészeti tanszék a főiskolán, amely az évek alatt komoly tudományos rangot vívott ki magának országszerte. Az első dialektológiai konferenciát 1981-ben rendezték meg, amelyen csupán 28 előadás hangzott el, az ötödik szimpozion már 75 előadóval büszkélkedhetett. Az előadók között a hazai szakemberek mellett kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai és erdélyi kutatók is szót kaptak. 

Dr. Lenner Tibor hozzátette, hogy a ma már hagyományosnak nevezhető tudományos rendezvény alkalmassá vált arra is, hogy a kutatási eredményeket bemutassák. Zetter Ibolya, a Nyelvtudományi Tanszék megbízott vezetője kitért arra, hogy nyolc évet váratott magára a szimpozion, amely most új lendületet kaphat. A nyelv kutatására nagy szükség van, hiszen például csak a tanszék irattárában közel háromezer órányi hanganyag vár feldolgozásra. A kétnapos konferencia résztvevői előadásokat hallgathatnak többek között a tájszavak köznyelvivé válásáról, a palóc nyelvjárásról, a cseh és szlovák magyar nyelvjáráskutatás elmúlt száz évéről vagy a szilágysági szókincsváltozásokról.