Jó reggelt, Vas vármegye!

Néhány hete horvát nyaralás lázában égtünk, az életben egyszer sikerült is hajnalban elindulnunk. Varasdnál volt az első megálló, egy bejáratott helyen, ahol a benzinkút össze van nőve egy kávézóval. Jó erős feketére vadásztunk, álmosak voltunk, nem úgy a horvát. A kávéházban vágni lehetett a füstöt, a pultnál pár kókadozó alak ült lelógó fejjel, de a többség nagy formát mutatott. Trombita és szájharmonika volt a hangszer, az ének meg legalább kéttucatnyi horvát férfihang. Egy kétméteres dalos legény mellénk lépett, és mint a szaggatott vonal, darabosan mondta: mu-la-tás, tu-dod. A lányaim csak néztek elkerekedett szemmel, mi, felnőttek persze tudtuk. És akkor megszólalt horvát változatban a pikáns dal: „Suszterlegény akart hozzám járni.”