Miből van az irodalom? - Dr. Czetter Ibolya új könyvének bemutatója a BDK-ban

Az irodalom nyelvei címmel válogatott tanulmányokat egybegyűjtő – szemre is szép, elegáns – kötetet a Savaria University Press (SUP) adta ki, a borító tervezője Bonyhádi Károly (alkotói kézjegye azonnal fölismerhető). A könyv címe pedig rögtön elindíthatja a gondolkodást, valami fontosra hívja föl a figyelmet – még mielőtt a kötetbe belelapoznánk. Nevezetesen arra, hogy az irodalom anyaga minden körülmények között a nyelv, ezt soha, egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől. A többes szám („nyelvei”) pedig azt jelzi, hogy az irodalom – soha nem leképezés, hanem teremtés. 

Czetter Ibolya a nyelvészet felől közelít az irodalmi művekhez, életművekhez, és – amint a kötet fülszövegében is olvasható – a két nagyobb, tematikus fejezetre tagolt kötet írásai „a nyelv- és irodalomtudomány határmezsgyéjén végzett stilisztikai kutatásokból születtek. A hazai filológiában sokáig marginális helyzetben lévő stilisztika az utóbbi évtizedekben mind elméleti megközelítésben, mind elemző módszereiben rengeteget változott, kiszélesedett, sokrétűvé vált. (…)” Ennek a sokrétűségnek a szellemében születtek meg a kötet tanulmányai – legyen szó Márai Sándor, Krúdy Gyula, Tömörkény István, Ottlik Géza, Déry Tibor, Illyés Gyula; vagy akár Székely Csaba, Kristóf Ágota alkotásairól. 

Ez utóbbi két név különösen szélesre tárja a kapukat, hiszen Székely Csaba drámaíró, a WS Színház drámapályázatának győztese, Vitéz Mihály című különleges „történelmi” játékának Szombathelyen volt az ősbemutatója. Kristóf Ágota pedig nemcsak azért érdemel különleges figyelmet, mert életművében a nyelvhez – nyelvekhez – való viszonynak óriási szerepe van, hanem azért is, mert többszörösen kötődik szűkebb pátriánkhoz. Czetter Ibolya pedig kiemelkedően sokat tett a vasi – szombathelyi, kőszegi – Kristóf Ágota-kultuszért. 

Czetter tanárnőt, az ELTE SEK irodalomtudományi tanszékének vezetőjét a bemutatón a SUP vezetője, egyúttal (volt) kollégája, dr. habil. Fűzfa Balázs kérdezte. A szerzővel való beszélgetésbe ugyancsak bekapcsolódott prof. dr. Pethő József, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet főiskolai tanára. Közreműködött Horváth Nóra és Kővári Dorottya, mindketten egyetemi hallgatók.