2023.10.29. 13:08
Fokozatosan, kreatívan és humorral – Ha túl sok cukrot fogyaszt a gyermek, akkor is van visszaút
Ma az elhízás népbetegség. Kiemelten fontos, hogy foglalkozzunk az egészségesebb táplálkozással teljes családi szinten, és hogy a kisgyermekünk minél kevesebb cukrot, készételt kapjon. Vrábel Krisztina táplálkozás tanácsadó a Fiatal Családosok Klubja Családi Tudástárában ad tippeket a túlzott cukorfogyasztás csökkentésére.

Forrás: Shutterstock
Nagyon sok családban egészségtelenül táplálkoznak. Ha túl sok cukrot, cukros ételt/italt fogyaszt a gyermek, akkor is van visszaút, állítja a szakértő.Szerinte lehet és kell is lépni annak érdekében, hogy egy három-öt-tíz éves gyerek táplálkozásán változtassunk. Ez azonban heves konfliktusokkal jár majd, és nagyon hosszú út során érhetünk majd el kicsi eredményeket, de lehet, hogy éppen ezek a kicsi változások lesznek azok, amelyek miatt nem válik idő előtt cukorbeteggé a gyerekünk, vagy végül mégsem hízik el, kezelni tudja majd a mohóságát és egyensúlyba kerül majd az életmódja. Ez a szülők, sőt a nagyszülők felelőssége is – utóbbiaké abban, hogy tiszteletben tartják a szülők döntését, és se szeretetből, se egyéb okból nem csalogatják ki a kicsiket a szülők által felállított keretek közül. Amit szerinte érdemes figyelembe venni: fokozatosság, kísérletezés, kreativitás, változatosság, rugalmasság és humor, valamint élménykonyha.
Ha éveken keresztül nem volt szempont az egészséges étrend kialakítása, akkor nem feltétlenül vezet célra a huszárvágás, az, hogy pár nap alatt hirtelen minden addig ismert és kedvelt alapanyagot lecserélünk a konyhában. Okosabb, ha mindig egy területet célzunk meg – például elkezdjük óvatosan lecserélni a fehér lisztet alternatív lisztre, mondja a tanácsadó. Szerinte lehet kísérletezni is, mi az, ami átmegy a család, a gyerek szűrőjén. A zöldségeket óvatosan tálalni, gyengéden, erőszakmentesen kínálgatni, a tányérra rakott zöldségek – köretek – és a hús arányaival játszani. Az átvezetés nem nélkülözheti a kreativitást, és azt, hogy kikísérletezzük a valóban finom fogásokat, amelyeket a család képes lesz elfogadni, jegyzi meg.
Tippet ad arra is, hogyan kerülhetjük el a vádat, hogy unja a család a „zöldségeket”: ha nem állunk rá egyetlen bevált fogásra, hanem szabadjára engedjük a fantáziánkat. A rugalmasság abban áll, hogy nem éljük meg kudarcként, ha időnként nemet mondanak, vagy ha a nyakunkon maradt valami újdonság. Kulcsszóként említi a segítségkérést – ez vezethet el az élménykonyhához, ahol nemcsak kínálgatunk, „tukmálgatunk”, hanem be is vonjuk a többieket a főzésbe, sőt a családi étlap kialakításába és a bevásárlásba is.