A popzene a kulturális emlékezet része – vizsgálata nélkül nem beszélhetünk a mai társadalomról

„Ilyen ma egy lány" - Önkép a rendszerváltás előtti női popzenei előadók dalszövegeiben címmel tartott előadást a Szombathelyi Képtárban Szabó Eszter Ágnes képzőművész, az ELTE Savaria Egyetemi Központ kutatója.

- A huszadik század közepe óta popzene nélkül nem lehet a magas kultúráról beszélni egyszerűen azért, mert egy koncertre többen mennek el mint egy kiállításra vagy egy színházi előadásra. A popzenének sokkal nagyobb a hatása van az egész társadalomra, mint azt a magaskultúra fókuszából gondoljuk – kezdte előadását.

Hangsúlyozta, a nyugati kultúra nagy mértékben befolyásolta a magyar könnyűzenét, gondoljunk csak az ismert összehasonlításokra, Komár Lászlót a magyar Elvisként emlegették, a Hungária volt a magyar Beatles.

A korszak populáris zenéiben találkozhatunk először a dolgozó nő karakterével, a nőkép egy új, önállóbb megjelenítésével. Szabadabb életük is tükröződik a slágerekben, ezt a képzőművész által felolvasott dalszövegek is bizonyítják. „Hat órakor kel, mivel hétkor már dolgoznia kell. A szeme leragad, de ez eltűnik majd a smink alatt.” - idéz Szűts Judit dalából.

Az előadás során szó esett a kor énekesnőiről, a Neotonról, a Szomszédokról és sok más olyan közismert tényezőről, ami a korszak popkultúráját és női önképét formálta. - A kor híres táncdalénekesei - Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Harangozó Teri - akkoriban kizárólagos lemezszerződéssel rendelkeztek. A legjobb zenészek és dalszövegírók alkották meg a slágereiket. - hangzott el. Abban, hogy kinek jelenhetett meg lemeze nagy szerepet játszott Erdős Péter, aki a teljes magyar popzenei világ irányítója volt a Kádár-korszakban. Az említett énekesnőkön és a Neotonon kívül nem sok zenész rúghatott labdába.

Végül kitért az első magyar lánybanda, a Beatrice történetére, amit Csuka Mónika alapított három női társával. 2 évvel később Nagy Feró elvette feleségül, és a nők szépen lassan elkezdtek kikopni az együttesből, a közbeszédben pedig a Beatrice Nagy Feró nevével forrt össze, Csuka Mónika pedig nem is ért el ezután jelentős áttörést a zeneiparban. - Megkerestem a korai Beatrice tagjait, hogy szeretném feldolgozni a történetüket, de azt mondták, nem akarják bolygatni a múltat, elzárkóztak az interjútól. - meséli az előadó.