Nagy János arany vitézségi éremmel kitüntetett tartalékos zászlósra emlékeztek Szőcén - fotók

A táblaavató ünnepségen Tornyos Ottóné, Szőce polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Fülöp András főtörzsőrmestert, aki Nagy János életet részletesen kutatta az elmúlt években. - Nagy Jánosról ezidáig nem volt hiteles portré, sem fénykép. Szerencsére éppen a síremléke felújítása és ünnepélyes átadása előtt jutott tudomásomra, hogy egykori lakóházának eladása előtt, az ingatlan kiürítése során a padláson találtak egy tablóképet, amely a Csurgó Állami Tanítóképző 1911/1912-es tanéve negyedéves növendékeinek állít emléket. A tablón ott van Nagy János képe is, amely hamarosan emléktáblája mellé kerül – mondta a polgármester.

Fülöp András tizenöt éve foglalkozik az első világháborúval, ezen belül az arany vitézségi érem tulajdonosaival. Kutatómunkája során jutott el Nagy János hőstetteinek feldolgozásához, fontosabb életrajzi adatainak és családfájának feltérképezéséhez.

- A történelmi Magyarországról – amelynek 20 millió lakosa volt – 3 millió katonát mozgósítottak a Nagy Háborúban, vagyis az első világháborúban, közülük csak 1568-an kapták meg az arany vitézségi érem kitüntetést, amely a legmagasabb kitüntetés volt, amit legénységi állományú vagy altiszt – más néven tiszthelyettes katona kaphatott – mondta a főtörzsőrmester, majd hozzátette: a kitüntetést akkor lehetett adományozni, ha az illető a a csata menetébe, egy-egy reménytelennek tűnő harci cselekménybe oly mértékben avatkozott be élete kockáztatásával, hogy annak sikeres kimenetelét döntő módon befolyásolta a monarchia javára.

- Kötelességünk emlékezni, mert sohasem felejthetjük el azt, hogy csak annak a népnek van jövője, amely, ha kell megsirat, ha kell, megbocsát, de el nem feled soha – fűzte hozzá Fülöp András.

Kovács Jenő, a Vitézi Rend Vas-Zala-Veszprém Vármegyei főtörzskapitánya kiemelte, hogy a történelmi Vas vármegyében huszonnégyen kapták meg az arany vitézségi érmet. -A lovagrendek, hagyományőrző egyesületek tevékenysége a történelmi ismeretterjesztésen túl az önismeret. Szerencsére mostanra megértük, hogy méltó módon emlékezhetünk hőseinkre, köztük Nagy Jánosra is – mondta.

V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő így fogalmazott: -Mondhatnánk, hogy háborúk és harcok idején a bátorság nem választás, hanem kényszerűség kérdése, de valójában az igazán bátor tetteket mindig megelőzi egy nagyon erős személyes belső döntés is. Az, amikor a hős igent mond valamire, ami számára fontos: a bajtársiasságra, az igazságosságra, a szabadságra, a hazára. Ezt tette Kostanjevicánál 1917. július 2-án Nagy János is, amikor a megakadt rohamban halált megvető bátorsággal járőrei elé ugrott, és buzdító szavakkal előre törve behatolt velük az első vonalba, hogy öntevékenyen, parancs nélkül, a feladatban megjelölt célon túli sikert harcoljon ki.

Az ünnepségen Páli Zoltán plébános áldotta meg az emléktáblát, majd koszorúzásra került sor.