Az ég és a föld mostan ünnepel – a Szent Efrém Férfikar adott koncertet szombat este a szombathelyi Székesegyházban - fotók

Dr. Perger Gyula atya bevezetőjében a csendből születő belső mosolyt, a hálaadás örömét, a békét adó megbocsátást is imába foglalta, és a Szent Efrém Férfikart azzal szólította meg, hogy az ünnepvárásban a ráhangolódást segítse. Amint mondta, az együttes névadója, a szír Szent Efrém a 4. században élt; himnuszköltészettel foglalkozott, költői szépségű énekei miatt kortársai a „Szent Lélek hárfája” megtisztelő címmel illették. Feljegyezték, hogy énekei sok embert vezettek vissza az igaz útra. 

Az atya a Magyar Örökség és Budapest Márka-díjas Szent Efrém Férfikart úgy mutatta be, hogy küldetése három pilléren nyugszik: egyrészt a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének, másrészt a magyar férfikari hagyományoknak az ápolása, harmadrészt a vokális kortárszene népszerűsítése. A férfikar 2002-ben alakult meg, és azt ezt követő években Magyarország legnépszerűbb vokális együttesévé vált. Művészeti vezetője a Liszt Ferenc-díjas Bubnó Tamás. A férfikar nemzetközi karrierje 2006-ban vette kezdetét, Lengyelországban az ortodox egyházzenei fesztiválon megnyerték a professzionális kamarakórus kategóriát. Először fordult elő a rangos rendezvény 25 éves történetében, hogy nem szláv kórus kapta az első díjat. Ez utat nyitott a nemzetközi koncertéletben való megjelenéshez, felléptek a világ számos nagyvárosában. Rendszeresen koncerteznek a legfontosabb magyar fesztiválokon is. Szoros kapcsolatot ápolnak a Magyar Görögkatolikus Egyházzal, közreműködnek az istentiszteleteken.  

Miután Dr. Perger Gyula atya ünnepélyesen meggyújtotta a székesegyház adventi koszorújának első gyertyáját, megszólaltak a Szent Efrém Férfikar tagjainak kezében a csengettyűk, a közönség soraiból az oltár elé bandukolva kereste meg mindegyikük a helyét, és felállt a kórus, hogy „az ég és a föld mostan ünnepeljen”. 

Az első részben Bubnó Tamás konferálta be a számokat – a köszöntő énekeket, a 18. századi zeneszerző ószláv nyelvű énekét, a kántáló énekeket, és azt az érdekes kísérletet, melyet ő jegyez: Vivaldi: A tél zenéjére ráillesztette Ady Karácsony című versét. Volt svéd karácsonyi ének, és három dal Abaúj vármegyéből, ahonnan származik: a már említett „Az ég és a föld” karácsonyváró kántáló ének, egy cigány Mária-ének, és egy igazi karácsonyi pásztortánc (ami a karácsonyi pásztorjáték része): „Nosza, Pesta, Bandi, Gyurka, elkészüljetek!/ Citerával, furulyával igyekezzetek!” 

A második részt Bubnó Tamás fia, Bubnó Márk vezette be; kántáló csokrot, feldolgozásokat hallhattunk, köztük Csajkovszkij Diótörőjéből. A zárásban pedig a közönség azon kapta magát, hogy Leonard Cohen ikonikussá lett dalát, a Halleluját, mad a Csendes éjt énekli vezényletre, és olyan szép közösségi élmény született, hogy az angyalok ledugták kicsi lajtorjájukat az égből, és leszaladtak közénk a székesegyházba – odaültek azok mellé, akik már a koncert elején lejöttek a csengettyűk szavára ­­–, és ámuldoztak kicsikét azon a földi csodán, ahogy a fény az emberek szívében megszületni készül, az együtt éneklés, az „együtt érzés” örömében.