A késői alma, a körte és a vegyes pálinka mentette meg a szezont - Vasi pálinkafőzdében érdeklődtünk

Az egyházasrádóci pálinkafőzdében most is van munka, az elmaradt cefréket főzik ki, de kétségtelenül a vége felé jár a szezon. A nagyüzem Nagy Lászlóéknál tavaly a megszokottnál egy hónappal később indult: augusztus eleje helyett szeptember első napjaiban kezdődött igazán a munka, napi 15-16 órában. 

-A szezon elején - a tavaszi fagyok miatt - elmaradt a cseresznye és meggy, emellett barackból is lényegesen kevesebb volt nálunk az elmúlt évben. Az augusztusban érő gyümölcsök - például a szilva vagy a korai alma - kihozatala is nagyon gyenge volt, míg 100 kiló gyümölcsből 8-9 százalékot - vagyis 8-9 litert - főztünk ki a korábbi években, addig tavaly volt olyan, hogy csak 5-6 százalékot. A tavaszi fagyok betettek a gyümölcsfáknak, ráadásul az augusztusi időjárás sem volt kedvező a gyümölcsök érését illetően. A késői alma, a körte és a vegyes pálinka viszont már majdnem hozta a sokéves átlagot, ez tulajdonképpen megmentette a szezont. Nem volt olyan rossz a vége, mint amilyennek indult - összegzett Nagy László. 

Most már a vége felé jár a szezon. Az egyházasrádóci főzdében egy-két hétre van még munka, ez napi 10-12 órát jelent a főzdéseknek. 

- A klasszikus pálinkafőző időszak ősztől karácsonyig tart, régen nagyon fontosnak tartották, hogy a téli disznóvágásra és karácsonyra mindenkinek legyen friss pálinkája - tette hozzá a szakember, aki 12 éve foglalkozik pálinkafőzéssel, kedvence a szőlő és a törköly. 

Megtudtuk azt is: a többség még mindig a 48 fokos pálinkát kéri, de olykor előfordul, hogy 50 százalékost vagy annál erősebbet főzetnek, utóbbi az idősebb korosztály jellemzője.  

- Különlegesség nem igazán volt a szezonban, talán az eper, a füge és a kékfrankos szőlő az, ami kuriózumnak mondható. Nem egyszer főztünk egyféle almából, például fuji, jonagold vagy gála fajtából, ami megmutatta, hogy mekkora különbség van almapálinka és almapálinka között - tette hozzá zárszóként Nagy László.