2024.03.21. 14:12
Nem a második lesz az utolsó magyar űrhajós
A hamarosan a világűrbe felmenő magyar űrhajóssal messze nem ér véget a Hunor program, mert a hazai nemzetgazdaság érdeke, hogy az eddigi eredmények az oktatásban és az üzleti életben is tükröződjenek – jelentette ki dr. Horváth Bianka, a UniSpace-program igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Dr. Horváth Bianka a UniSpace-program igazgatója a Magyar Nemzetnek nyilatkozott
Fotó: Magyar Nemzet
– Nemzetgazdasági érdek, hogy a Hunor program ne érjen véget az űrutazással és az ott elért eredmények értékelésével – mondta a Magyar Nemzetnek dr. Horváth Bianka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezetésével indított UniSpace-program igazgatója, rektori főtanácsadó. A szombathelyi kötődésű programigazgató úgy folytatta: ezeket az eredményeket kamatoztatni kell az űrfejlesztésekben, az oktatásban és az üzleti életben, mert céljuk a hazai űrszektor további bővítése. – Az ezt támogató zászlóshajóprojektek, valamint a kisebb vállalkozások egyaránt fontos résztvevőknek számítanak ennek a célkitűzésnek a megvalósításában – tette hozzá.
A Hunor program a magyar cégek, egyetemek, intézetek, így a hazai fejlesztésű űreszközök és komponensek piaci helyzetének a javítását is elősegíti. – Gondoljunk csak arra, milyen óriási dolog az, hogy egy hazai szereplő saját fejlesztésű terméke és eszköze a Nemzetközi Űrállomáson járt – világított rá dr. Horváth Bianka.
A programigazgató kiemelte: az űrhajósok kiképzésében történő magyar részvétel tovább erősíti a szektor elismertségét, valamint lehetőséget teremt még több űrhajós bekapcsolódására, amelynek során egyre mélyebb ismeretek szerezhetők az űrhajósok világűrben tartózkodásáról és annak hatásairól.
Emellett hazánk aktív szereplőjévé válik a területnek. – A világon mindenhol népszerű esemény az űrhajósok felbocsátása, de a magyar nemzetgazdaság érdeke is, hogy a minőségi erőforrásokra és a válságálló iparágakra építő technológiai felzárkózás megtörténjen. Ez nem képzelhető el anélkül, hogy a természettudományos tantárgyak iránt felkeltsük a fiatalok érdeklődését, és növeljük a területen végzett felsőfokú reálvégzettségűek számát Magyarországon, amivel az oktatás ügyét is elősegítjük – mutatott rá dr. Horváth Bianka.
Mint azt kifejtette, először fogott össze 17 egyetem, hogy közös képzést indítson, négy tudományterületet meghatározva. Magyarország űrstratégiájával összhangban és az NKE vezetésével a tagok konzorciumot alapítottak, amelyben az egyetemek profiljukhoz illeszkedve határozták meg azokat a programokat, ahol a felsőfokú szakirányú továbbképzés folyik. Ennek eredményeként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrtechnológiai szakembereket képeznek; ezt a programot 11 konzorciumi tag együttműködésével dolgozták ki.
Kitért arra is, hogy hét konzorciumi tag együttműködésében jött létre az ELTE által indított űrtudományi szakember képzés, ahol asztrofizikához kapcsolódó űrtudományi és űrcsillagászati kérdésekről tanulnak a hallgatók. Emellett az NKE elindította a tíz konzorciumi taggal közösen kidolgozott világűr-politikai tanácsadó képzést, amelyben többnyire olyan jogászok, közgazdászok és vállalkozók vesznek részt, akik e területen szeretnék a képességeiket és a tudásukat továbbfejleszteni - írta a Magyar Nemzet.