Helyi közélet

2024.03.21. 14:12

Nem a második lesz az utolsó magyar űrhajós

A hamarosan a világűrbe felmenő magyar űrhajóssal messze nem ér véget a Hunor program, mert a hazai nemzetgazdaság érdeke, hogy az eddigi eredmények az oktatásban és az üzleti életben is tükröződjenek – jelentette ki dr. Horváth Bianka, a UniSpace-program igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Vaol.hu

Dr. Horváth Bianka a UniSpace-program igazgatója a Magyar Nemzetnek nyilatkozott

Fotó: Magyar Nemzet

– Nemzetgazdasági érdek, hogy a Hunor program ne érjen véget az űrutazással és az ott elért eredmények értékelésével – mondta a Magyar Nemzetnek dr. Horváth Bianka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezetésével indított UniSpace-program igazgatója, rektori főtanácsadó. A szombathelyi kötődésű programigazgató úgy folytatta: ezeket az eredményeket kamatoztatni kell az űrfejlesztésekben, az oktatásban és az üzleti életben, mert céljuk a hazai űrszektor további bővítése. – Az ezt támogató zászlóshajóprojektek, valamint a kisebb vállalkozások egyaránt fontos résztvevőknek számítanak ennek a célkitűzésnek a megvalósításában – tette hozzá.

BPM_20240314 (5)
Dr. Horváth Bianka, az UniSpace-program igazgatója  
Fotó: Magyar Nemzet

A Hunor program a magyar cégek, egyetemek, intézetek, így a hazai fejlesztésű űreszközök és komponensek piaci helyzetének a javítását is elősegíti. – Gondoljunk csak arra, milyen óriási dolog az, hogy egy hazai szereplő saját fejlesztésű terméke és eszköze a Nemzetközi Űrállomáson járt – világított rá dr. Horváth Bianka.

A programigazgató kiemelte: az űrhajósok kiképzésében történő magyar részvétel tovább erősíti a szektor elismertségét, valamint lehetőséget teremt még több űrhajós bekapcsolódására, amelynek során egyre mélyebb ismeretek szerezhetők az űrhajósok világűrben tartózkodásáról és annak hatásairól.

Emellett hazánk aktív szereplőjévé válik a területnek. – A világon mindenhol népszerű esemény az űrhajósok felbocsátása, de a magyar nemzetgazdaság érdeke is, hogy a minőségi erőforrásokra és a válságálló iparágakra építő technológiai felzárkózás megtörténjen. Ez nem képzelhető el anélkül, hogy a természettudományos tantárgyak iránt felkeltsük a fiatalok érdeklődését, és növeljük a területen végzett felsőfokú reálvégzettségűek számát Magyarországon, amivel az oktatás ügyét is elősegítjük – mutatott rá dr. Horváth Bianka.

Mint azt kifejtette, először fogott össze 17 egyetem, hogy közös képzést indítson, négy tudományterületet meghatározva. Magyarország űrstratégiájával összhangban és az NKE vezetésével a tagok konzorciumot alapítottak, amelyben az egyetemek profiljukhoz illeszkedve határozták meg azokat a programokat, ahol a felsőfokú szakirányú továbbképzés folyik. Ennek eredményeként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrtechnológiai szakembereket képeznek; ezt a programot 11 konzorciumi tag együttműködésével dolgozták ki.

Kitért arra is, hogy hét konzor­ciumi tag együttműködésében jött létre az ELTE által indított űrtudományi szakember képzés, ahol asztrofizikához kapcsolódó űrtudományi és űrcsillagászati kérdésekről tanulnak a hallgatók. Emellett az NKE elindította a tíz konzorciumi taggal közösen kidolgozott világűr-politikai tanácsadó képzést, amelyben többnyire olyan jogászok, közgazdászok és vállalkozók vesznek részt, akik e területen szeretnék a képességeiket és a tudásukat továbbfejleszteni - írta a Magyar Nemzet.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában