Japán hagyománnyal ismerkedhetnek a szombathelyiek

Ma már pontosan tudjuk Tarantino és a Kill Bill nyomán, hogy ki volt Hattori Hanzo, hogy miért harcoltak a szamurájok, és hogy a szamuráj kardnak lelke van. Megtanultuk, hogyan kell bonsait nevelni, mitől japán egy japánkert, hogy a szél gereblyézte fehér homok, és a simára csiszolt gömbölyű kövek harmóniába rendezve, hogyan vezetnek el a lélek nyugalmához. Egyre többen vannak közülünk, akik a zen buddhizmust követik, de akadnak hívei a sintoista vallásnak is. Tudjuk, hogy Godzilla azért született meg, hogy megtestesítse és újraalkossa a lelkekben azt a rettegést, amit Hirosima és Nagaszaki pusztulása okozott.

A szerencsésebbek részt vehettek már igazi japán teaszertartáson, ahol az apró csészékből felszálló forró pára a szívünknek és gondolatainknak tesz jót, a gőzölgő folyadék pedig ízlelőbimbóinkat kényezteti. A dojóban pedig megtanultuk uralni testünket, mozdulatainkat, judózunk, vagy aikidózunk, az ütést erőből végigvisszük, de az utolsó pillanatban megállítjuk, hiszen nem ütni többnyire nehezebb, mint rombolni, pusztítani. Forgatjuk a manga képregényeket, nagy szemű, csodálkozó, ártatlan tekintetű iskolás lánykák kalandjait csodáljuk, magunkról megfeledkezve merülünk el Chihiro, vagy a Vándorló palota lenyűgöző rajzfilm, és szellemvilágában, és mindezért még a Hello Kittyt is hajlamosak vagyunk megbocsájtani. Eszünk sushit és makit, riadozunk a gömbhaltól, tüzet fújunk a meggondolatlanul kóstolt wasabitól, és negyvenezret fizetünk egy wagyu steakért. Esténként elalvás előtt Murakamit olvasunk, és nemcsak azért, mert „mélyjapán”, mert jó. Az egyik legjobb a kortárs világirodalomban, még akkor is, ha nem ő kapta idén a Nobelt. Kazuo Ishiguronak is örülünk, aki meg megkapta, és aki szintén japán származású, bár ötéves kora óta Angliában él. Utazunk is persze, ha megtehetjük. A Fujiyamát látni, és meghalni, írhatnánk újra a mondást, mert Nápoly már nem elég spirituális élmény a 21. század világjáróinak.

Közben persze nem feledkezünk meg a gésákról sem. Nagyjából már tudjuk, hogy sokkal többek és különbek annál, mint amit régen az európai férfiember gondolt róluk, és azzal is tisztában vagyunk, hogy tradicionális viseletüket, a kimonót, felölteni és hordani is sajátos szertartás. A felkelő nap országának kultúráját népszerűsíti a szombathelyi Magyar – Japán Baráti Társaság az Agora Művelődési és Sportházban. Szombaton délután egy órától egészen este nyolcig tartó eseményen az érdeklődők megismerkedhetnek a szigetország zenei örökségével, gasztronómiájával, öltözködési szokásaival. A fellépők mellett újra eljön Yamashita Hiromi kimonó-stylist, aki mindent tud erről a csodás darabról. Legutóbb is elmesélte, számít az anyag összetétele, a kelmére festett minták. Míg a daru és a teknős alakja szerencsét hoz, a szilva, fenyő a bambusz az ünnepi viseleten köszönnek inkább vissza. Növények, levélmotívumok is gyakorta láthatók a viseleten. A menyasszonyi ruhán nagyon gyakori a főnixmadár és a daru alakja. Hiromi percek alatt megköti az obit is, kinek masnit kanyarít, másoknak szép párnácskát, taikot készít majd.

Ezúttal barátait is elhozta. Így érkezett országunkba Nagaoka Hidebumi mester, aki segítőivel együtt egy közel egyórás professzionális fotózást mutat be a színpadon. Schmitt Csilla a társaság elnöke úgy véli, egészen egyedülálló lehetőség Nagaokát látni, hiszen eddig Európában csupán csak Párizsban lépett fel legutóbb egy expón. Szombathelyre csak azért jutott el, mert a baráti társaság és Hiromi meghívta őt és társait a produkcióval. Beszélgetésünk helyszínére gyönyörű viseletben érkeznek. Vele tartanak tanítványai Kawata Hideki, Koizumi Daisuke, Kuge Yukinori, Taniguchi Hirozumi, és a csodálatos szépségű Masuda Kanae. A bemutatón egy menyasszony fotózását is láthatják a nézők. Bár a valóságban kicsit összetettebb a ceremónia. Az eredeti japán esküvőn ugyanis rizst szórnak, elmélyülten hívják a szellemek segítségét és szakét isznak kortyonként háromszor. A menyasszony és a vőlegény egyaránt. A fotográfus szép albumokat mutat, ő maga is seisōt visel, hakamát és haorit húzott. Hiromi és Kanae pedig kimonót visel. A fotókon gyönyörű holmik, festett csodák elevenednek meg. Szilva- és cseresznyevirág nyílik a kelméken, de nem ritka a fehér magában mintás menyasszonyi ruha a shirouchikake sem. Ehhez csuklyaszerű puhakalap jár, amely „eltakarja” a féltékenység szimbólumaként számon tartott képzeletbéli szarvakat. A kávézóban, ahol találkozunk, nagy feltűnést keltünk. Viseletre kötött szamurájkard, kimonó és folyamatosan fényképező japánok. Hiromi azt mondja, ez Japánban teljesen szokványos. Ott ugyanis nemcsak a nagy ünnepeken, a három, öt, hét, tizenhárom, meg húsz évesek ünnepén, de a hétköznapokon is így járnak a lányok, asszonyok, ő maga egy évben legalább háromszáz napon ezt viseli. Egy dobozból előkerül a lebegő ujjú kimonó, amit a hajadonok húznak magukra, így a menyasszonyok is, egészen hosszú a ruha ujja, térdig ér, szinte szárnyként libben. Ez a furisode. Könnyű és méltóságteljes, kecsességet kölcsönöz viselőjének, és magán hordozza az évezredek hagyományát. A színes esküvői kabát az irouchikake a legszínesebb, és legdíszesebb japán ruhadarab. Ezeket is megnézhetik Nagaoka fotóin, majd a szombathelyi délutánon mindazok, aki ellátogatnak a sportházba. A fotózás szertartását élőben láthatjuk, a képeket pedig azonnal megcsodálhatjuk a kivetítőn.

Programok: Nagaoka Hidebumi A furiszode fényképezés technikája című bemutatóját október 7-én du. fél háromtól láthatják az érdeklődők az idei Japán nap rendezvénysorozat keretében, az Agora Művelődési és Sportházban. A japán fotóművész a színpadon, a gyakorlatban mutatja meg a hajadonok lebegő ujjú kimonójának professzionális fotózását. Eddig csak Párizsban volt ilyen show! Lesz zenés produkció, sportbemutatók (aikido, kyudo, judo, karate és kardvívás), legyezőtánc, és különféle foglalkozások ( go, illatjáték, tea szertartás, kalligráfia, pólófestés kyudo, japán játékok, origami, bonszai, kagylódísz és dobócsillag készítés). Természetesen nem marad el a japán viseletbe öltözés lehetősége, illetve a japán frizurakészítés sem, az érdeklődők sushit is kóstolhatnak. Az előadások idén az Edo-kori utazás, a kardok, valamint az italok, a konyha, és a japán esküvők világába kalauzolják az érdeklődőket. A rendezvény délután egytől este nyolcig várja az érdeklődőket.