Forradalmi hangulat a hangversenyen

Pusztacsón a Vas vármegye közéletében tevékeny szerepet játszó Józsa család volt a legnagyobb birtokos. A falu közepén álló, Szent István tiszteletére szentelt barokk templom az ő kegyúri adományaikból épült. Jósa József táblabíró és fia, Jósa Kornél királyi tanácsos nagy zenebarátok voltak, a templom orgonáját Klügel József kőszegi mesterrel készíttették, 1862-ben pedig Pusztacsón látták vendégül Rudolf Willmers német zongoraművészt, akinek Vas megyei fellépéseket szerveztek. A Magyarországon akkoriban nagy népszerűségnek örvendő Willmers muzsikájának hangulatát egy pesti koncert után Szendrey Júlia „Amerre te jársz, ott virul a tavasz, játékod meghozza, játékod maga az” strófával örökítette meg. A megyeszékhelyen november 12-én sorra került hangverseny Mayer Karolina énekesnő és Henne Frigyes szombathelyi hegedűs közreműködésével zajlott. Jósa Kornél hívására a Szarvas fogadó nagytermében jelen voltak az Erdődy, az Ambrózy, az Ebergényi és más előkelő családok tagjai. A műsorban Willmers Egy nyári nap Norvégiában, Regényes ábránd, valamint Makói csárdás című saját szerzeményei is elhangzottak. Ez utóbbiról írja a zenetörténet, hogy „dallamvilága Johannes Brahms Magyar táncainak volt ihletője”. A koncert végén közkívánatra Willmers és kísérői eljátszották a Szózatot, amelyet üdvrivalgás követett, ennek hatására csendült fel azután a Garibaldi nótája. Az abszolutizmus idején Szózatot énekelni, Garibaldit éltetni azonban szörnyű bűnnek számított. A vármegye a beérkezett jelentés alapján a rendőri felügyelet elhanyagolása miatt felelősségre vonta a szombathelyi szolgabírót, Kőszeg polgármesterének pedig kötelességévé tette, hogy a Pusztacsóról Kőszegre érkező zongoraművészt még ottani fellépése előtt hallgassa ki arra nézve, hogy kinek a felszólítására játszotta a forradalmi dalokat, hangversenyét pedig éber figyelemmel kísérje.