A hét műtárgya a képtár textilgyűjteményéből való

Szilvitzky Margit 1970-től rendszeresen vett részt a szombathelyi textilbiennálékon, majd a 2000-től induló textiltriennálékon. Az „Új textiles” mozgalom egyik vezető alakja. Tértextileket, textilkollázsokat, nagy méretű térhajtogatásokat és textilobjekteket készített. Míg a hatvanas években lírai hangú organikus munkákkal lépett a közönség elé, addig a ’70-es évekre mindez átcsapott szinte aszkétikus puritanizmusba, a geometrikus formák zárt szigorú világába. Ekkor az anyaggal kezdett el kísérletezni, annak sima felületébe éleket vasalni, hajtogatni: a kétdimenziós puha vásznakból tökéletes és szabályos rétegű, a harmadik dimenzióba, a térbe kilépő geometrikus formák hosszú sorát hozva létre. Ezeket aztán hol erőteljesebben, hol pedig kevésbé nyitotta szét, akárcsak egy harmonikát. Később a felületet egy-egy vonallal is gazdagította, lágyította: hol szimmetrikusan kettéosztotta – ha éppen a közepén vezette a látogató figyelmét, akárcsak egy irányt mutató nyíl -, hol pedig keretezte a művet. A Szombathelyi Képtár textilgyűjteményében több alkotása is megtalálható.

Az „Enteriőr” című kétdarabos miniatűrtextilje – amelynek méretei nem haladják meg a húsz centimétert – monumentális munkáinak, objektjeinek kicsinyített változata. A mű mindkét része hajtogatott, nyers színű vászonból készült, a vásznak szélére színes ripszszalagot applikált: az egyiken kék és zöld színkombinációban, a másikon kékben és pirosban. Szilvitzky Margit ezekben a formákban, alakzatokban találta meg a szabályszerűséget, a harmóniát, az észszerűséget és a lényegre törést; hűen tolmácsolva művészi gondolatait.