Keressük az egykori osztálytársak, iskolatársak leszármazottait és emlékeiket

Szombathelyen van emléktábla a Petőfi utcai házon, ahol lakott, épp a Berzsenyi Dániel Könyvtár mellett, ahol dolgozott, és ahol a kéziratait, leveleit őrzik, és berendeztek egy vitrint a személyes tárgyaiból, köteteiből. Neveztek el róla utcát, óvodát, versmondó versenyt. Kőszegen az Evangélikus Szakgimnáziumban tavaly ünnepelték először, hogy a költőnő 1936-ban náluk érettségizett. Öt évkönyv is előkerült Gazdag Erzsi egykori osztálytársának, Rácz Magdolnának a hagyatékából. Az egykori leánynevelő intézet értesítőiben még eredeti nevén szerepel a költőnő: Sebesi Erzsébet, aki a nagyanyja, Gazdag Erzsi nevét később kezdte használni, de csak művésznévként, hivatalosan soha nem vette fel.

A Kőszegen történteken elgondolkodott Feiszt György levéltáros, és újraolvasta Gazdag Erzsi élettörténetét. Szöget ütött a fejébe, hogy ha csaknem száz év távlatából előkerülhetnek iskolai iratok, akkor hátha van valami archív anyag Sárvárról is, hiszen a költőnő ott járt általános iskolába. Lesétált két emeletet a Vas Megyei Levéltárban, és ott volt: az elemi iskola anyakönyvi naplója, csak egyetlen darab az 1923–24-es tanévből, de abban benne van Sebesi Erzsébet, aki 5. osztályos, 11 éves volt akkor. A naplóban szerepel a lakcíme: Sárvár, Batthyány út 60. A ház már nincs meg, egy üres telek van a helyén, innen járt iskolába, ahol a nagyszüleivel lakott, gondviselőként is az apa, Sebesi Mihály napszámos nevét írták be. A naplóba írt születési hely (Budapest) alapján Feiszt György az interneten megkereste a születési anyakönyvi kivonatot is. 1924-ben meghalt a nagyapa, Mihály, amit a lánya, Sebesi Mária (Gazdag Erzsi édesanyja) jelentett be.

– Nem voltam rest, a sárvári halotti anyakönyvi kivonatok közt megkerestem a nagymama halálát is, 1947-ben hunyt el – meséli Feiszt György. – Ezt is a lány, Sebesi Mária jelentette be, aki időközben férjhez ment, és már Wágner Jánosné néven szerepel az iratban. Az 1933-ban kelt házassági anyakönyvi kivonatukból kiderül, hogy a férj osztrák állampolgár volt, gépkocsivezető. Strohoffer Árpád volt a tanúja, aki egy gazdag famíliához tartozott, tejüzemük volt Sárváron, ott lehetett sofőr a férj. A költőnő édesanyja, Sebesi Mária foglalkozásához ezt írták: női fodrász. Ekkor (1933-ban) már a Batthyány utca 54-ben laktak, pár házzal arrébb, abban az épületben, ahol most elektromossági szaküzlet van. Amikor a nagymama elhunyt, 1947-ben az édesanyja és a férje (aki nem volt a költőnő édesapja) az Áchim utca 9. szám alatt laktak (most Hunyadi utca 9.).

A levéltárból előkerült naplóban megtalálható az osztály teljes névsora, amit most azzal a szándékkal közlünk, hogy keressük az osztálytársak, iskolatársak leszármazottait, akik őriznek ebből az időszakból fotókat, dokumentumokat. Vajon előkerül-e a nyolcadik osztályos tablóképük? Vagy más fényképek az iskolai életből, ünnepségeikről? Például forgatókönyv vagy fénykép a színdarabról, amit Sebesi Erzsi még iskolásként írt, és amiben az osztálytársak is játszottak, esetleg újság, amiben megjelent Sebesi Erzsi verse iskolás korában?

A levéltárban meglévő napló az 1923-1924. tanév végén foglalta össze a gyerekek eredményeit Fasching Gyuláné, az V-VI. leányosztály tanítója és Kováts József igazgató aláírásával. Íme az osztály névsora, akiknek leszármazottaira számítunk:

Babos Mária, Bartalus Erzsébet, Dancsecs Anna, Fücsök Juliska, Höbe Erzsébet, Imre Margit, Karai Ilona, Kereszturi Mária, Kovács Mária, Micskó Ilona, Móricz Erzsébet, Nagy Ilona, Róth Margit, Sebesi Erzsébet, Sebestyén Mária, Szele Erzsébet, Szvoboda Róza, Vértes Teréz, Lettl Erzsébet, Amáczy András, Arany László, Horváth József, Komondy Ferenc, Kövér Sándor, Lukács György, Neuhold József, Unger Gusztáv, Prekopp Flórián, Rosta László, Sásdi Lajos, Sebestyén Imre, Döbrözy István, Szíjártó Ferenc, Berta Ferenc.

Az egykori osztálytársak egyéb adatai (születési idő, születési hely, egykori lakcím és a gondviselő neve) is birtokunkban vannak, érdeklődés esetén a leszármazottakkal egyeztetünk.