Újra kiadták Mikes Kelemen 225 éve Szombathelyen megjelent Törökországi leveleit

Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulóján reprint kiadásban jelentette meg a Szülőföld Kiadó Mikes Kelemen Törökországi levelek című gyűjteményét, amely 1794-ben, 225 évvel ezelőtt jelent meg. A levélregény Mikes legismertebb műve, 207 fiktív levélből áll, melyek közül az első 1717-ben, az utolsó 1758-ban kelt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Mikes elkísérte a fejedelmet a száműzetésbe: először Lengyelországba, majd Franciaországba, végül Törökországba utaztak. 1720 tavaszán a török porta a Márvány-tenger partján fekvő Rodostót jelölte ki az emigránsok lakóhelyeként. Mikes itt élte le hátralevő életét, és itt írta műveit. A Törökországi levelek egy felvilágosult szellemű, kitalált grófnénak szólnak, leírják a száműzöttek mindennapjait.

A rendezvényen köszöntőt mondott Kukor Ferenc, a Rákóczi Szövetség szombathelyi szervezetének alelnöke, kiemelve, hogy Rákóczi szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy célnak alárendelni az életet, és képes összefogást generálni e szolgálattal. Az emlékezés pedig alkalmas arra, hogy a nemzeti önbecsülést táplálja. Az alelnök arról is beszélt, hogy fontos a Rákóczi Szövetség számára az ifjúság nevelése: kárpát-medencei fiatalok látogatnak el Felvidékre minden évben – így szombathelyiek is –, hogy megerősítsék a Rákóczihoz fűződő eszméket, a hűséget és a honvágyból felerősített hazaszeretetet.

A Törökországi levelek kézirattörténetéről tartott előadást prof. dr. Tóth Ferenc tudományos tanácsadó, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézet munkatársa, felvillantva izgalmas kutatómunkája „lelőhelyeit”: használta a külügyi, a konstantinápolyi és a bécsi levéltár dokumentumait is. Horváth Vilmos, a Montage magazin főszerkesztője „Hazájából kirekesztve” címmel idézte fel Mikes életútját. Tóth Péter irodalomtörténész, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára diákjaival azt a témát dolgozta fel a könyvbemutatóra, milyen módon hatottak Mikes Kelemen szóban forgó levelei a magyar irodalomra. Hurtik Nóra és Novák Henrietta, a Bolyai-gimnázium tanulói mondtak verseket és prózai szövegrészeket.

Farkas Csaba, a Szülőföld Kiadó vezetője Gergye Rezsőt, a Nagy Gáspár Művelődési Központ igazgatóját is meghívta a könyvbemutatóra, hogy a kérdéses történelmi korszak hegyháti érintettjéről, a bérbaltavári születésű kuruc brigadérosról, Béri Balogh Ádámról meséljen. Hozzászólásában Torjay Valter művészettörténész a felmenőiről beszélt, köztük Bölsei Buday Istvánról, aki neki a tizedik generációs papája volt, II. Rákóczi Ferenc idején a Közép-Magyarországon található hadak vezetője, egyedül köznemes a fejedelem tábornokai között.