kétnapos konferencia

2020.01.31. 07:00

Kigyúlnak az őrtüzek, egyre több falu csatlakozik a rendezvényhez

Egyre több falu kapcsolódik a Vasi Őrtüzek című kétnapos konferenciához, amely vándorol a hegyháti települések között. Idén február 13–14-én rendezik meg, hét helyszínen.

Merklin Tímea

Fotós: © Unger Tamás

Az irodalmi konferenciát eredetileg Nagy Gáspár kultusza inspirálta, amit sikeresen honosítottak meg a Kossuth-díjas költő 2007-es halála óta. Hat éve a kámiak jelentkeztek, hogy csatlakoznának Kisfaludy Sándor (Himfy) költő emlékének ápolásával. A helyi szerző, Tausz István színművet írt róla, amit a Vasvári Játékszín azóta is játszik. Miután Békássy Ferenc tisztelete felerősödött, a programba a zsennyei költőt is bekapcsolták. – Ez a három szerző dobta fel az ötletet, hogy vonjuk egybe a helyi kulturális értékeket. Erre rakódtak rá további helyszínek a közösségek ötletei alapján – mondta Gergye Rezső, a vasvári művelődési ház igazgatója. – Elhatároztuk, hogy a térség irodalmi emlékeit belefűzzük a konferenciába, méghozzá a maga helyén, így próbáljuk meg elérhetővé tenni az ott élők számára.

Mindig cél, hogy bővüljön az érdeklődők köre a falvakból, minden hegyháti településen minden házhoz eljut a meghívónk. Kámban idén „csak” megkoszorúzzák Kisfaludy Sándor emlékművét a kultúrház előtt, de volt olyan év, hogy korabeli ételt főztek az irodalmi zarándokoknak. Tausz István helytörténész kereste elő az 1864-es kiadású, a Magyar gazdasszony teendői közéletben, házban, konyhában című kézi- és segédkönyvet, amiből kinézték a „gulyáshús” elkészítését, ahogy Kisfaludy ehette.

Amint Závecz Györgyné Erzsi, a MozduljKám Egyesület tagja elmondta, a 19. századi recept szerint egy font vesepecsenye, fél font fartő, fél font szegy, fél font szívgyökér és ugyanennyi marhavese kell hozzá. Sózás után egy pint vízzel felöntve, négy összevagdalt hagymával, szalonnaszeletekkel és néhány csöves paprikával, bográcsban három órán át főzzük. A recept ajánlása, hogy tálalás előtt lehet hozzáfőzni burgonyát vagy felvert galuskát, vagy „csipegetettel” a tálat körülrakni, a húst középre, de zsírban pirított tarhonyával is fi nom. Az egytálétel mellé Tausz István Kisfaludy Sándorról és felesége, Szegedy Róza kámi éveiről mesélt. A rendezvénybe Döröske Benkő Gyula színész által kapcsolódik be, akinek itt született az édesapja. Id. Benkő Gyula az első világháborúban hunyt el, repülővel a tengerbe zuhant, fi a megszületése előtt.

A színészt az édesanyja és a nagymamája nevelte, de már Budapesten, csak látogatóba járt Döröskére – mesélte a polgármester, Dománé Tóth Erika, aki tervezi, hogy felkeresi a még élő leszármazottat, Benkő Péter színészt, és meghívja egy alkalomra. Már a mérleggyűjtemény kiállítótereként működött a Fő utca 29. számú ház a faluban, amikor kiderült, hogy ez volt Benkő Gyula szülőháza; Feiszt György írta le a Mesélő házak sorozatában a Vas Népében. Mindezek miatt Döröskén Versek mérlegen címmel tartanak performanszot.

rgye Rezső mellett Devecsery Zoltán költő, aki minden évben eljön a Nagy Gáspár emlékét őrző programokra, és felolvassa a verseit. Horváthné Kántor Klára, Nagytilaj első embere és Németh Béla, Bérbaltavár polgármestere is részt vett a faültetésen
Fotó: Unger Tamás

 

Nagytilaj és Bérbaltavár Nagy Gáspár költő két „szülőfaluja”, ezek között ingázott gyerekkorában. Az elmúlt években fákat ültettek a két község határába annak emlékére, hogy itt adta át egymásnak az édesanya és a keresztanya a kisfi út kéz a kézbe, mert felváltva vigyáztak rá. Bérbaltaváron, a szülőházban Csider Sándor tiszteleg saját versével az egykori évfolyamtársa előtt. Nagytilajban, a költő nyughelyénél pedig Devecsery Zoltán olvassa fel költeményét a „tanúfákról”, amelyek a kettős neveltetés emlékét őrzik.

Koszorúzás, verses performansz és vetített képes előadás is lesz

Devecsery Zoltán elmondta: Nagy Gáspárral nem voltak évfolyamtársak a főiskolán, de együtt voltak kollégisták, majd szakmailag kapcsolódtak össze, népművelőként rendszeresen szervezett író-olvasó találkozókat Gazsinak. A költő minden évben eljön a Nagy Gáspárt megtisztelő rendezvényekre, állandó jelenléte miatt már szinte tiszteletbeli hegyhátinak számít, valójában a csipkevarrásról híres Hövelyen él. Püspökmolnárit a Vasi Őrtüzekhez Kuglics Gábor helytörténész köti, aki Kristóf Ágota írónő gyökereit kutatja. Elmondása szerint az 1920as évekbeli Vasvári Újságban talált egy cikket, miszerint az egyik falurészben, a korábban önálló Rábapüspökiben született az édesapja, Kristóf Kálmán evangélikus tanító, aki ugyan elkerült innen Csíkvándra tanítani.

Nagy Gáspár emlékháza Bérbaltaváron
Fotó: VN ARCHÍV

Él még Kristóf Ágota egy másod-unokatestvére, Juci néni, aki képeslapokkal, fotókkal és történetekkel igazolja a rokonságot. Kuglics Gábor ezeket is bemutatja a Püspökmolnáriban tartandó vetített képes előadásán. Zsennyében koszorúzás lesz Békássy Ferenc sírjánál, de az erről a földről származó Weiner Sennyey Tibor nem itt, hanem Vasváron lesz vendég legújabb könyvével, amelynek címe: Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve.

Amint a szerzőtől megtudtuk, a kötetnek rövid idő alatt elfogyott az első kiadása, a második, bővített kiadás 26 esszét tartalmaz, amiket azóta írt, hogy Szentendrére költözött.

A könyv népszerűségét nem magának, hanem Hamvasnak tulajdonítja, de megjegyezhetjük, hogy Weiner Sennyey a 2018-ban megjelent Békássy összes műveivel is sokakat ért el. Lehet, hogy a két kötetnek közös bemutatója lesz idén Londonban, az ott élő magyaroknak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában