Rotschild Klára, vörös divatdiktátor

Tavaly novemberben nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása. A CLARA – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött tárlat kurátora, Simonovics Ildikó húsz éve foglalkozik a huszadik század második felének magyar divattörténetével.

A hét elején Kőszegre hozta el „szerelem­projektjét”, Rotschild Klára alakját először divattörténeti keretbe helyezve, majd rávilágítva, mi minden kellett ahhoz, hogy a második világháború előtt és után is ilyen sikereket érjen el a divattervező.

Rotschild Klára (1903–1976) a szakmába született: apja női szabóként, édesanyja varrónőként dolgozott. Negyven évig a csúcson volt, ami páratlan a magyar divattörténetben. Haute couture szalont vezetett, amelyben egyedi gyártású, nemes kivitelezésű, a kliensekre teljesen illő ruhadarabok készültek. A kézműves egyediség és luxus sokba kerül, Klára a mindenkori elitet szolgálta ki.

Szakmai karrierje a Deák tér 3. félemeletén kezdődött, ott nyílt szalonja 1934-ben. Első kollekcióját nagy lelkesedéssel üdvözölte Guthy Böske, aki a Színházi élet divatrovatát vezette. Sajtókapcsolatai is segítették és egyre híresebbé tették. 1935-re befutott, és már a legnagyobbak között volt.

A két világháború között Párizs volt a női divat fővárosa, akik haute couture szalont vittek, oda zarándokoltak eredeti párizsi modelleket vásárolni. 1945 után pályatársai azt hozták fel Klára ellen, hogy egyszerű másoló volt, miközben a tény, hogy egy eredeti francia modell tökéletes mását elő tudta állítani, maga volt a csoda, hangsúlyozta az előadó.

Megnyerte magának fő kliens hölgyként az arisztokrata élet fő alakját, gróf Edel­sheim-Gyulai Lipótnét. Kliensei a pesti előkelő társaság krémjéből kerültek ki. A mindenkori elittel, befolyásos emberekkel teremtett és tartott fenn kapcsolatot. 1944 októberéig dolgozott és 1945-ben újranyitott. 1949-ben államosították – hiába állította, hogy felajánlotta szolgálatait a magyar államnak, ez csak egy volt a legendák közül, amiket terjesztett magáról, hallottuk a divattörténésztől. 1956-ban megnyílt az Állami Különlegességi Női Ruhaszalon, amelynek művészeti vezetője lett, a szalont 1969-ben nevezték el Clarává.

Miért lett ő a vörös diktátor?

Kellett a neve, fogalmazott Simonovics Ildikó. A Kádár-rezsim a kapitalizmussal, a luxussal szinonim családnévvel alkotta meg saját szocialista divatkirakatát. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádár és Tito marsall felesége, Gromiko szovjet külügyminiszter és a perzsa sah neje, a gazdasági, politikai, művész elit színe-­java. Az élhető Magyarország, később a legvidámabb barakk országimázskampány egyik legfőbb pillérévé vált. 73 évesen, 1976. november 13-án lett öngyilkos.