2021.01.11. 07:00
Életvezetési tanácsok a Mesebolt TV-ben, különös tekintettel az évkezdésre
Finoman szerkesztett, kedves és szellemes összeállítással indította vasárnap délelőtt az évet a Mesebolt Bábszínház televíziója, a Mesebolt TV. Életvezetési tanácsok az új évre, amikor (szinte) mindenki fogyni akar – és nagy álmokat dédelget.
Fotó: VN/Mesebolt Bábszínház
Már csak a felvezető képekért és a képeket kísérő derűs zenés bekopogásért (Kiss Dávid munkája) is érdemes bekapcsolni a Mesebolt TV-t a bábszínház Youtube-csatornáján. A vasárnapi adás – mint januári premier – 10 órakor kezdődött, és 24 órán át ingyenesen hozzáférhető. A kínálatot a tavaszi karantén terméséből állította össze Trifusz Ádám: új kontextus, új jelentések.
Elsőként Kriszti királykisasszony meg a soványító palacsinta történetét osztotta meg a nézőkkel Kovács Bálint, ahogyan Lázár Ervin megírta: „Fele országom, kincstáram legszebb smaragdja, karkötő, gyűrű, feliratos trikó, akármi annak az embernek, aki megutáltatja velem a palacsintát.” Mert Kriszti királykisasszony „gömbölyű volt, mint egy búbos kemence, széles, mint egy szalmakazal, és vastag, mint a rácpácegresi Nagyszederfa. S mindez miért? Bizony azért, mert módfölött szerette a palacsintát. Palacsintával kelt, palacsintával feküdt, a palacsinta volt a mindene.”
A felvételen akkor nyel egy nagyot először Kovács Bálint, amikor a kocsikenőcsös palacsintához ér, de Kriszti királykisasszonynak még az is ízlik, befal belőle vagy háromszázat. Akkor mennyit a kakaósból, ízesből, túrósból? Mint minden rendes mesében, végül itt is megérkezik a megmentő, de nem ám délceg királyfi, hanem egy nagydarab, lángelméjű föl- és kitalálnok személyében. Hogy miképpen működik a soványító palacsinta, és végül ki ad le tőle legalább tíz kilót, a meséből kiderül.
A Mesebolt TV-ben a nagy soványítás után arra kaphattunk választ Kosznovszky Mártontól vasárnap, hogy miért kockás a csoki. Igazi bábszínházat csinált a meseboltos bábszínész: egy szelet, bábként működtetett csokival – meg két, súlyzóvá átlényegített nyalókával. Hát ezért kockás a csoki.
Varga Bori Tolsztoj-mesét választott. A paraszt meg az uborkák tanulságos története különösen jól jön ilyenkor év elején, amikor hajlamosak elszabadulni az álmodozások:
„Belopózott egyszer a paraszt egy veteményesbe, hogy uborkát lopjon. Odakúszik az uborkához és azt gondolja: – Gyerünk csak, összeszedek egy zsákra való uborkát, eladom; a pénzen veszek egy tyúkot. A tyúk ad nekem tojást, meghagyom kotlósnak, kikölti a sok csibét. Felnevelem a csibéket, eladom, veszek rajta malacot; felnő, aztán megfiadzik. Eladom a kismalacokat, veszek rajta kancacsikót; felnő, aztán ellik kiscsikókat. Fölnevelem a kiscsikókat, eladom; veszek rajta házat és körülveszem veteményessel. A veteményesbe uborkát ültetek, nem hagyom, hogy ellopják, markos őröket tartok majd. Őröket fogadok, odaállítom őket az uborka mellé, én meg félremegyek és onnét kiabálok.” Na, ezen a ponton elkiáltja magát a paraszt a más veteményesében, úgyhogy az álmodozásnak rövid úton vége szakad.
Egyáltalán nem mindegy, hogy mire alapozzuk az álmainkat.
Kiemelt képünkön: Legközelebb január 17-én jelentkezik a Mesebolt TV
