Megjelent a Boglya második kötete

A pandémia idején elmaradtak a fellépések, felszabadult egy csomó szabadidőnk, ezért nekiláttunk feldolgozni azokat a gyűjtéseket, amiket már több éve hallgattam – mondta el Földesi János, a zenekar vezetője. – Az első kötet Békefi Antal gyűjtése nyomán készült, 2018-ban kaptuk meg az örökösétől a tizenöt éve áhított hangzó anyagot. Két évig hallgattam, és kiválogattam belőle azokat, amiket a zenészek és a táncosok használni tudnak. Feleségemmel, Rózával elhatároztuk, hogy hosszú zenei (ugrós, csárdás, friss) folyamatokat készítünk, hogy táncot lehessen rá tanítani, megírtuk a hegedűszólamot, hozzá a brácsa- és bőgőkíséretet. 2019 őszére készült el, óriási siker lett, feldolgozták a hagyományőrzők, koreográfiák készültek rá. Aztán a sikeren felbuzdulva folytattuk a vasi gyűjtések élővé tételét. Ismét pályáztunk a Csoóri Sándor Alapítványhoz, mert most úgyis van időnk, és nyertünk.

A Talpalávaló vasi népzene második része úgy született, hogy Földesi János a Savaria Múzeumban megtalálta Horváth Sándor segítségével Imre Sándor, a kisrákosi tanító gyűjtését. A Boglya-kötet közli a kéziratban lejegyzett tizenkét kisrákosi tánc leírását, a táncokhoz leírt zenéket, valamint a szerző táncalkalmakról és viseletekről szóló írását. Ezzel feladatot és lehetőséget adnak a vasiaknak, hogy rekonstruálhassák a táncokat. Az első kötet is közösségteremtő volt, ezt a másodikat is annak szánják. – A kötet második része dr. Gaál Károly gyűjtéseire alapoz, akivel a 2000-es évek elején személyesen is találkoztunk. Körülbelül kétezer órányi gyűjtést végzett a mai Burgenland, Őrvidék területén. Így megtaláltuk felvételen a teljes őriszigeti, alsóőri lakodalom vőfélyverseit, meséket a ceremónia lefolyásáról, most közzétesszük. Egy teljes lakodalmat vettünk a könyv mellékleteként kiadott CD-re, műsorszerűen, mert akkor még nem tudtuk, hogy lesz lehetőségünk egy harmadik kötetre.

Az Őrvidéki lakodalmas versei közé beillesztett dalok egy része Barsi Ernő kötetéből való. Mivel hangzó anyagot nem sikerült beszerezni, ezt a hét dalt a Boglya teszi élővé. A betétdalok között vannak az első világháborúhoz köthető katonadalok is. A betétdalok másik része Kertész Gyula gyűjtéséből való.

A Boglya már dolgozik a harmadik köteten, amely csak dr. Gaál Károly gyűjtését dolgozza fel, olyan zenéket, amiket majorságokban gyűjtött a parasztoktól. Földesi Jánostól azt is megtudtuk, hogy a munkamódszer az, hogy ő hallgatja a felvételeket, miközben a műhelyében farag. Amit érdemesnek tart, átveszi magának, válogatást készít. Eddig kilencven dallamot válogatott ki. A felesége, Róza lejegyzi az énekeket, Pusztainé Sebők Lívia a citeradallamokat. Ők jól tudnak kottázni, Földesi János pedig a szövegeket írja le. Róza megcsinálja a hegedűszólamot, János a fiával, ifjabb Földesi Jánossal a kíséretet. De nem akárhogy, mert sokat hallgatják az eredeti vasi vonós bandákat is, elmentek Percsák Sándorhoz tanulni, aki mindent megmutatott, és abban az akkordstílusban maradnak ők is, ahogy régen volt.

A Covid alatt a Boglya családi összeállásban muzsikálgat: megszületett unokájuk, ifjabb Földesi János kislánya, Sára, most nyolc hónapos. Minden hétvégén összeállnak, és muzsikálnak neki egy órát, Sára örül, rikogat vagy éppen elnyugszik, elalszik a népzenére. Kezébe adták már a vonót is, jól megmarkolta. A nagypapa rajong érte, csodálatosnak tartja.

Kiemelt képünkön: A Talpalávaló vasi népzene című kötet hátsóborítóján a Boglya zenekar