Múltidéző

2022.09.24. 16:00

Három és fél évtizede népesült be a gyöngyöshermáni lakótelep - fotók

Az 1980-as évek közepén az egykori település helyén a vasi megyeszékhely egyik külső kerületét építették fel.

Kelemen Attila

Forrás: Utcakép kétszintes sorházakkal 1987-ben

Fotós: VN-archív

A település első írásos emlékei

A település keletkezése a Gizella királynéval 996-ban Magyarországra érkezett Hermán nemzetséghez köthető. A Hermánok kóbor lovagok voltak, akik nem szülőföldjükön, hanem távoli vidékeken akarták megalapozni gazdagságukat. Szent István király olyan területekre telepítette le ezeket, ahol nagy számú pogány lakosságot kellett keresztény hitre téríteni. A nemzetség első központja valószínűleg éppen a Vas megyei Hermán település volt, amely már a 10. században keletkezett.

A település első írásos említése Herman alakban 1237-ből származik. A 15. században az elnevezésben feltűnik a Lukafalva, a 16. században pedig a Kondakor jelölés is. 1549-től az írásos emlékek említenek egy Hermánszeg nevű települést is, amely az idők folyamán beleolvadt Hermánba.

A településen az 1744-es adóösszeírás szerint 18 házban 133 lakos élt. 1863-ban 373 volt a lakosok száma, 1880-ban pedig már 408 lakost regisztráltak.

Gyöngyöshermán újra a térképen

Akkor, amikor az 1970-es évek végén csökkent az állami beruházású lakásépítés, ugyanakkor a korábbiakhoz képest érezhetően nőtt a telkek iránti igény, Szombathelynek cselekednie kellett. Azelőtt ilyen nagyarányú, telepszerű házhelykialakítás nem volt a vasi megyeszékhelyen, ezért megbízást kapott a Városrendezési és Várostervezési Tudományos Intézet olyan területek kijelölésére, ahol nagyobb számban épülhetnek családi és sorházak.

Az intézet arra jutott, hogy a számos lehetőség közül itt volt a legkönnyebb, ezáltal a legolcsóbb a telekkialakítás. Akkor még a szennyvíz- és a gázvezeték kiépítésének a gondolata nem merült fel, tehát csak a vízvezetéket és a villanyhálózatot készíttették el, valamint az útépítés szerepelt a tervben és a költségek között. A szentgotthárdi és a vasvári vasút nyomvonala között eredetileg négy területre osztották a lakótelepet, ennek megfelelően készült a rendezési terv is. A négy területből 1987-ben hármat már el is foglaltak a házak, a negyedik a nyolcvanas évek végén tartalék volt. 

353 telket parcelláztak fel beépítésre

A telekosztás 1981-ben kezdődött, az első 6-7 évben 353 telket, pontosabban házépítésre alkalmas területet adtak át az építkezőknek. (A sorházak és ikerházak külön lakásnak számítottak, ugyanakkor egy telken épültek.) Az eredeti városrendezési terv egyébként több sorházat jelölt meg, de a második területen, a Rumi úttól délre időközben áttervezték a lakótelepet, mert inkább a családi házak voltak népszerűbbek. Érdekesség, hogy az említett területen 1982-ben fél év alatt 132 telek elkelt. Részben azért, mert akkor volt igazán nagy az érdeklődés, s talán azért is, mert itt a városkép kialakítása szempontjából új, érdekesnek ígérkező megoldásokra ösztönözték a leendő lakókat. Ennek az a lényege, hogy egy-egy utcában nyolc-tíz házból álló tömböket kialakítva más és más előírásokat készítettek a tetőelhelyezésre, a homlokzatkialakításra, a főpárkány magasságra és az előkert területére. Amikor mindez megvalósult, sokak szerint szép, harmonikus lett a telep külleme, de szép számmal voltak, akik ennek épp az ellenkezőjét állították. 

35 éve elkészült a lakótelep, és mégsem…

Harmincöt évvel ezelőtt már csak két telek várt gazdára, s a látvány is azt sugallta, a városrész egésze kialakult. Mégsem volt kész, hiszen kezdték ültetni a kertészek a fákat, akkoriban alakították ki a játszótereket, s hátra volt még az utak végleges burkolatának elkészítése. Erre azért kellett várni, mert hamarosan megkezdődött a lakótelepen a gázvezetéképítés, ami útfelbontással járt. 

A telkek átlagos nagysága 500-900 négyzetméter között volt, ezért szinte egyetlen házhelyről sem hiányzott a zöldségeskert. Az ide építkezők többsége faluról a városkörnyékről és távolabbról jött a megyeszékhelyre, a négy-öt évvel azelőtti telekigénylők között még csak elvétve lehetett találni olyan családokat, akik a tömbházakból kívánkoztak falusias otthonba. A telkek ára 110 és 150 forint volt négyzetméterenként. A gyöngyöshermáni városrészen nagyobb számmal épített családi és sorházakat cementkötésű forgácslapból a Fakombinát - ezek az épületek is színesítették az utcaképet. A lakótelep hat kilométerre volt a városközponttól.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában