A sárvári Ma’mint ’Ti Valahol Európában előadása mindenütt siker

Erős a történet, erős a társulat – a Valahol Európában a Ma’mint ’Ti előadásában mindig leveszi a lábáról a közönséget. Illetve pont, hogy nem veszi le, hiszen rendszerint állva tapsolnak a nézők a végén – másképp nem kezelhető az az érzelmi hatás, amelyet a sztori, a zene, a játék – együtt és külön-külön – kivált. A tanácstalanul kóborló, védtelen és egymásra utalt háborús árvák közösséggé válásának folyamatában meghatározó szerepe van bizonyos Simon Péternek, a mogorva zeneszerzőnek – a sárvári előadásban Temesi Zsolt –, aki végül mégis újra megnyitja magát és persze a gyerekeket is a muzsikának, a muzsika erejének. 

A Ma’mint ’Ti pedig közösségként is jól vizsgázik ebben az előadásban – vagyis különös energiák érnek itt össze. A 10. Színházi Olimpia – benne a Dunántúli Színházi Fesztivál – alkalmából a vasvári művelődési központba is meghívást kapott a sárvári társulat. A visszajelzések, internetes bejegyzések nagy sikerről szólnak: „Fergeteges élményben volt része mindazoknak, akik valahol Európában kalandoztak a sárvári Ma’mint ’Ti Színjátszó Csoporttal a Vasvári Könyvtár és Művelődési Központ Nagy Gáspár Művelődési Központjában. […] A hálás közönség lelkes tapsát hallva és a függöny előtt hajlongó színészek arcát nézve nem igazán lehetett eldönteni, hogy a közel két és fél órás előadás kinek adott több örömet, boldogságot: nézőnek, vagy színésznek.” 

Az ilyen alkalmak tényleg erőgyűjtésre valók „az elkövetkezendő mindennapok feladatainak sikeres teljesítéséhez.” A vasvári vendégjáték előtt a celldömölki KMKK-ban váltott ki hasonló hatást a sárvári csapat a Radványi Géza filmje nyomán készült Dés-musicallel. A több generációt mozgató Ma’mint ’Ti csoportot minden bizonnyal a közös játék öröme tartja össze („logisztikailag” sem kis teljesítmény). Jó, ha minél többfelé örülhet nekik a közönség.