A halhatatlan, az elhivatott, a kisdedóvó: Brunszvik Teréz a Vasvári Játékszín új előadásában - bemutató március 5-én

A rendező azt mondja, körülbelül hét éve került kapcsolatba Büki Attilával, a jelenleg Érden élő - különben vasi származású - szerzővel, aki népművelőként is dolgozott. Büki Attila elküldtea Brunszvik-drámát Gergye Rezsőnek, aki azonnal tudta: ezzel kezdeni kell valamit. Varga-Bodó Anitával az utóbbi  egy évben dolgoztak intenzíven a darabbal, az előadást pedig elsősorban pedagógusoknak ajánlják. Vasvári óvónőknek mutatták meg elsőként, zárt körben - mintegy tesztelve - Az elhivatottat, aztán meg is beszélték a látottakat. 

“Június elseje van. Megnyílt a kisdedóvó hivatalnok- és iparosgyerekek, valamint fiákeresek, fuvarosok, mosónők gyermekeinek. Néhányuk nagyon szegény. Ha az ország érett volna és városokban, falvakban létrejönnének a kisdedóvók, iskolák, ötven év múlva mi lehetnénk a föld legműveltebb népe. Vajon gondolnak erre azok, akiknek kötelessége volna a nevelés ügyével foglalkozni? Nevelés teszi az embert, s az ember a hazát! Manapság csak a szamarak érvényesülnek és a gazembereknek sikerül minden. A nevelés fontosságának belátása nélkül növekednek fel törvényhozóink. Fejlődés! Megszokás! Nevelés! Mindezek csírák, de lehet fejleszteni őket. Az észt is? A szellemet is? A
Lángészt is? De mi a szellem, a tehetség, a lángész önmagában, derék jellem nélkül? Lehet a hazafiságot tanítani? Igen. Lehet a polgári erkölcsöt tanítani? Igen, sőt kell is! Többet tehet az ember szeretetből, okosságból, mint amit az összes törvény előír neki" - így szól egy jellemző részlet a darabból. A bemutató március 5-én, kedden 18 órakor kezdődik a Békeházban (a helyszínt a Vasvár Népfőiskola bocsátotta a Vasvári Játékszín rendelkezésére.) Az előadás után beszélgetés kezdődik: a premierre várják a szerzőt.

A Brunszvik-bemutató az 1848-as forradalom közelgő évfordulójához is illik, hiszen Brunszvik Teréz törekvései szorosan összekapcsolódnak a polgári forradalom törekvéseivel - unokahúga, "szellemi gyermeke", Teleki Blanka például a magyar nőnevelés úttörője. Mindketten halhatatlanok, még akkor is, ha Beethoven számára esetleg mégsem Brunszvik Teréz volt a halhatatlan kedves a martonvásári Brunszvik lányok közül. Vagy mégis ő volt az.