Párhuzamos sorsok: Anne és Márta

Az amszterdami Anne Frank Ház tárlatán kirajzolódik, a kamaszlány számára létfontosságú volt az írás és az olvasás. A megnyitón előkerült egy másik kockás füzet is – a szombathelyi Blau Mártáé –, amelyet szerzője egy gyászfolyamat részeként írt. Anne Frank, a holokauszt talán legismertebb gyermekáldozata 1942. június 12-én kapta ajándékba a naplót, amelyet 1942. július 6-tól 1944. augusztus 4-ig vezetett, és amely világhírűvé tette. A napló a holokauszt egyik legismertebb dokumentuma lett. 

A nagyon kevés múlt időben írt szövegrészletek egyikét olvasta fel a megnyitón Lichtmann Flóra: Anne 1942. július 8-i napját, amikor az ifjú szerző, miután beköltöztek a rejtekhelyre, leírja, hogy mi történt az elmúlt 24–48 órában. Onnantól kezdve folyamatosan jelen időben íródik a mű, ez teszi hihetetlenül erős hatásúvá, emelte ki a megnyitón Hédi Fanni, az amszterdami Anne Frank Ház oktatási csoportjának munkatársa. Szerzőjéről azt mondta, olyan ablak, amelyen ha benézünk, rögtön látunk mindenki mást is, az egyéni sorsokat. 

A kiállítás, melynek ötlete az Anne Frank Házban 2010-ben vetődött fel, egyértelművé teszi, hogy emlékezni, emlékeztetni és érzékenyíteni nem csak feketében és lehajtott fejjel lehet. Nagyon fontos kapcsolódási pont a tizenévesek számára, hogy a kortársuk hangját hallják, és utána kíváncsiak lesznek, hogy mi történt vele. Míg a korábbi vándorkiállítások, amelyekben ő is szerepelt, a történelemre, a holokausztra fókuszáltak, ezen a színes, befogadó, inspiráló tárlaton a tizenéves kerül előtérbe. 

A külső oldalon végigvonul egy idővonal: felül az életével, alul a történelmi kontextussal. Ha a kiállítással csak kicsit is közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy tizenéves gyerekek között minimalizáljuk a különbséget, hogy ne legyen „mi és ők”, és játszva tanuljanak, akkor többé nem fordulhat elő, ami megtörtént – fogalmazott. Anne tudta magáról, hogy tud írni, az írás létfontosságú volt számára. A háború után szeretett volna íróvá és újságíróvá válni – ambíciója átsugárzik a kiállításon. A naplóján kívül is rengeteg novellát, esszét, mesét írt – ezekből is láthatók részletek a könyvtárban. 

– Fontos, hogy az ilyen és ehhez hasonló kiállítások létrejöjjenek, mert emléket állítanak az ősöknek, rávilágítanak a múlt tragédiájára és segítenek feloldani az előítéleteket. A fényképeken, történeteken keresztül közelebb hozzák az embereket a zsidósághoz – ezt Sugár Judit, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke fogalmazta meg. Példaként említette a 2015-ben megnyílt Szemtől szemben kiállítást, amelyből nagyon sokan megismerhették már, hogyan éltek a szombathelyi zsidók. 

Kelbert Krisztina történész volt az, aki alapos kutatómunkával összeállította az emlékkiállítást. A Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának vezetője a kőszegi könyvtárban Hédi Fanni ablak-metaforáját fűzte tovább. A múzeum friss szerzeményét, új műtárgyát, Blau Márta memoárját mutatta be, amely 2023 év elején került be a Történettudományi Osztály helytörténeti iratgyűjteményébe. Párhuzamba állította Blau Mártát és Anne Frankot, és arról beszélt, hogy a két tizenöt éves lány miként élte meg a holokauszt megpróbáltatásait. Mindketten 1929-ben születtek, csak Blau Márta Szombathelyen. 2019-ig élt Pécsen, 1945-ben vetette papírra gondolatait, és míg Anne naplót írt, addig Márta egy visszaemlékezést hagyott az utókorra. A történész bemutatta a Szombathelyen kereskedéssel foglalkozó Blau családot. 

Márta az Ortodox Izraelita Elemi Iskolában kezdte tanulmányait. A szülei laborjába állt be fogtechnikus tanoncként, ott dolgozott a vészkorszakig. 1944 májusában a szombathelyi gettóba terelték, július elején őket is deportálták. A memoár ott kezdődik, hogy átterelik a helyi zsidóságot a Mayer-gépgyárba. 1944. július 4-vel nyitja és az 1945 nyarán történő visszaérkezéssel zárja a 63 oldalas kockás füzetet. Anne Franknak csak az édesapja élte túl a megpróbáltatásokat, a Blau családból Márta és az édesanyja maradt életben, szeretett édesapja nem – a napló végig az apához szól. 

A két lány nem találkozhatott, mert Anne később ért Auschwitzba. Anne naplója addig tart, amíg a „hátsó traktusban” vezetheti. A hasonló korú Blau Márta memoárjából tovább folytathatjuk Anne útját. Két tehetséges fiatal is közreműködött a megnyitón: Lichtmann Flórán kívül Ille Medox Zsolt Sík Sándor Ember című versét mondta el. Várnainé Balogh Beáta múzeumpedagógiai szaktanácsadó szervezte meg, hogy a kiállítás a kőszegi könyvtárba érkezett. A 9 éves kortól (és természetesen felnőtteknek is) ajánlott tárlat egész nyáron várja a látogatókat. Oktatási anyag is készült hozzá, könnyebbé teszi a befogadást. Addig is: a szervezők iskolai csoportok jelentkezését várják az ingyenes foglalkozásokra. 

Regisztrálni a [email protected] e-mail-címen és a 06/30/0197-196 telefonszámon lehet.