Veretlenül diadalmaskodott a speciális kosárválogatott

Az Egyesült Arab Emírségek két városa, Abu-Dzabi és Dubaj adott otthont a négyévente esedékes, idén már a 15. alkalommal kiírt speciális olimpiai nyári világjátékoknak, az értelmi fogyatékossággal élő és tanulásban akadályozott sportolók erőpróbájának. A világjátékok sporteseményein és kísérő programjain 190 országból 7500 sportoló, 2500 edző, 20 000 önkéntes, 3500 VIP-vendég vett részt – a magyar színeket 14 sportágban 62 versenyző képviselte. A magyar küldöttség egyébként roppant eredményesen szerepelt: 68 érmet, 32 aranyat, 26 ezüstöt és 10 bronzot gyűjtött össze.

A magyar speciális kosárlabda-válogatott négy éve Los Angelesben aranyérmet nyert, így címvédőként érkezett az Egyesült Arab Emírségekbe. A csapat gerincét a Kőszeg Wink PSC játékosai alkották, Dudás Dávid, Prácser Roland, Varga Szabolcs, Benhart Dávid és Farkas Beatrix. Nagy Lajost az ivánci Mocorgó KSZSE delegálta. Míg a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógusa, Barabás Krisztián edzőként és kísérőkét segítette a sportolókat. A magyar küldöttség március 7-én érkezett meg az emírségekbe, és március 24-én tért haza.

– Nagyon mozgalmas, emlékezetes két és fél hetet töltöttünk az arab országban, a házigazda nagyon figyelmes vendéglátónak bizonyult, minden igényt kielégítő ellátásban részesültünk, nem spóroltak a gyerekeken a szervezők, lesték szinte minden kívánságukat – számolt be a történésekről Barabás Krisztián. – Az első néhány nap a ráhangolódásról szólt, különböző programokon vettünk részt, megismerkedtünk az ország nevezetességivel, hagyományaival, fürödtünk a tengerben – aztán következtek a meccsek. Azt tudni kell, hogy a bő kerettel már több mint egy éve készültünk a világjátékokra, számtalan edzőtábor, edzőmeccs után jelöltük ki az utazók névsorát. Érdekesség, hogy három fiú maradt a Los Angelesben diadalmaskodó keretből, Nagy Lajos, Prácser Roland és a budapesti Velkey István – vagyis tulajdonképpen új csapatot építettünk. Nálunk 4×6 perces egy kosárlabdameccs, de rendes FIBA-szabályok szerint játszunk, szabványos pályán, három játékvezetővel. A divizionálás után a II. divízióba kerültünk Ausztrália, Új-Zéland és Szlovénia társaságában – mindhárom ellenfelünket biztosan vertük. A folytatásban Oroszországgal vívtunk egy ki-ki meccset, két ponttal bizonyultunk jobbnak. A döntőben Japán következett. Nagyon kemény, kimerítő mérkőzést játszottunk, ellenfelünk végig letámadott, erős tempót diktált – végül 33-29-re diadalmaskodtunk. Mi voltunk az utolsó még versenyben lévő magyar csapat, így szinte az egész magyar delegáció nekünk szurkolt, megspékelve az emírségekben élő, dolgozó magyarokkal. Óriási hangulatban nyertük meg az aranyérmet, nagy ünneplés kezdődött a mérkőzés után – az biztos, hogy a gyerekek egy életre szóló élménnyel gazdagodtak. Nagyon sok munkát tettek ebbe az aranyérembe – megérdemelték!