A Haladás korábbi csatára, Oross jelenleg videoelemző

A győri születésű támadó, Oross Márton 2008 nyarán Gyirmótról igazolt az NB IIből frissen feljutó Haladáshoz. Az első évben bronzérmet szerzett a zöld-fehérekkel, nyolc góllal járult hozzá a történelmi harmadik helyhez. A második évben hét, a harmadikban öt, a negyedikben két gólt lőtt a Haladásban. Összesen tehát 18 NB I-es gólt szerzett zöld-fehérben, míg négy év alatt 120 tétmeccsen 22 találatot jegyzett a Haliban. Két éve újra Szombathelyen dolgozik, jelenleg az Illés Akadémia vezető videoelemzője. – Mivel a szurkolók úgy érezték, hogy a nagy kedvenc, Andorka Péter helyére érkeztem, kellett egy kis idő, mire elfogadtak – mondta a 39 éves Oross Márton.

– Pedig Kenesei Krisztián játszott középen, én a jobb oldalon, így valójában Kenő volt Andorka utódja, nem én – de a drukkerek egy részét ez nem igazán érdekelte. Viszont mivel rögtön az első évem a csapattal együtt jól sikerült, a szurkolók is elfogadták, hogy nem az a típusú futballista vagyok, aki öt játékost kicselezve lő gólt – én más stílusú csatár voltam. De nem haragudtam rájuk, amikor az elején szidtak – tiszteletben tartottam a véleményüket. Remek kis csapatunk volt, valamennyi csapatrészben akadt egy-egy kiváló játékos. A kapuban Rózsa Dániel, a védelemben Kuttor Attila, a középpályán Molnár Balázs, elöl Kenesei Krisztián. S akkor ott volt még a szárnyát bontogató Guzmics Richárd, aztán Schimmer Szabolcs, Rajos Gábor, Tóth Péter, Vörös Péter, Sipos Norbert. Mindig akadt olyan játékos, aki pluszt tudott adni a játékhoz. Kiváló edzőnknek, Csertői Aurélnak is elévülhetetlen érdeme volt a bronzéremben. Óriási munkánk volt a harmadik helyben, rászolgáltunk a történelmi sikerre.

Az Európa-liga-meccsek is felejthetetlen élmények voltak. A lebonyolításnak köszönhetően csak két hetet pihenhettünk, és jöttek a mérkőzések. Érdekes, noha továbbjutottunk, a kazah Irtis Pavlodar keményebb ellenfélnek tűnt, mint a minket utána kiejtő svéd Elfsborg. Emlékszem, a svédek ellen 0-0-s állásnál Skribának és Nagy Gabinak is ziccere volt, ki tudja, hogy alakult volna a meccs, ha ezek bemennek. Sajnos aztán az őszünk nekünk is ráment a kupakalandra, Csertői Aurél helyett Róth Antal érkezett, de a hagyományosan jó Haladás-tavasznak köszönhetően a nyolcadik helyre futottunk be. Nemcsak Csertői Auréllal, hanem Róth Antallal, Aczél Zoltánnal, Artner Tamással is jól kijöttem – csupán az utolsó fél évben kaptam kevés lehetőséget, de nincs ezzel gond, az edző dönt. Viszont én futballozni akartam, így 2012 nyarán Gyirmótra igazoltam. Rengeteg emlékezetes meccset játszottam Haladás-mezben. Büszke vagyok arra, hogy 2011-ben a Vasas ellen a mesterhármasommal nyertünk 3-0-ra, azóta sem sikerült senkinek mesterhármast szereznie a Haliban. A sors fura fintora, hogy a később az Illés-Haladás U19-es csapatában nálam futballozó, hozzám hasonlóan a kilences mezben játszó Tóth-Gábor Kristóf a Csákvár ellen kis híján három gólt lőtt, de megállt kettőnél. A meccs után mondtam is neki, hogy szép őrségváltás lett volna, ha éppen még egy gólt szerzett volna. Jó emlék az FTC ellen az utolsó percekben aratott 2-1-es győzelmünk, a győztes gól előtt gólpasszt adtam Keneseinek. Aztán a paksi bajnokin, amelyiken eldőlt, hogy bronzérmesek leszünk, Kenesei szabadrúgásgólja mellett a másik gólt nekem sikerült fejelnem. Hazafelé a drukkerek megállították a buszt, óriási ünneplést csaptak. Aztán Siófokon Halmosi beadása után szereztem egy szerintem mutatós gólt, kapáslövésből.

Nyolc góllal járult hozzá a vasiak történelmi bronzérméhez

De emlékszem egy hazai meccsre a Diósgyőr ellen, amikor a 87. percben megszereztem a győztes találatot, kirohantam a szurkolókhoz, felugrottam a kerítésre, aztán valamelyik drukker le akarta húzni a nadrágomat, míg oldalra nézve azt láttam, hogy csapattársam, Maikel éppen beleiszik egy szurkoló sörébe. Itt mindig is imádták a szurkolók a csapatot, jó volt ilyen tábor előtt, ilyen hangulatban pályára lépni. Szerettem Szombathelyen futballozni, remek játékosokkal, nyugodt közegben készülhettünk, és bár az elején ingáztam Győr és Szombathely között, később ideköltöztem. Szerethető város Szombathely, jól éreztük magunkat. Ráadásul mindkét lányom ebben az időszakban született.

Oross Márton később viszszatért a vasi megyeszékhelyre, jelenleg is az Illés Akadémián dolgozik. – Már korábban Gyirmóton három évig edzettem a legkisebbeket, ami nagyon jó tanulópénz volt – folytatta Oross. – Utána Győrött az U12-es, U16-os, U17-es és U19-es csapatnál edzősködtem, majd két évvel ezelőtt az Illés Akadémiára szerződtem. Előbb az U17-es, majd az U19-es együttesnél edzősködtem. Télen strukturális átalakítás történt, vezető videoelemző lettem, emellett az U17-es és U19-es gárda szakmai és szervezési munkáját segítem napi szinten – e két korosztálynál amolyan kapocs vagyok a fi atalok és a felnőttegyüttes között. Nem tagadom, hiányzik a pálya, a napi edzések, de még fi atal vagyok, van mit tanulnom. Szeretném megszerezni a pro-licencet, mert később felnőttcsapatnál akarok edzősködni. Játékosként megtapasztaltam, milyen a felnőttfutball, edzőként is ki akarom próbálni.