Hitelek: az emberek nagy része olyan adósságcsapdába került, amiből nincs kiút

A kereskedelmi bankok pénzteremtő hitelkibocsátásának az államok is kiemelt célpontjai voltak, így ezek is eladósodtak. Takáts Péter úgy gondolja, hogy a kormányok a józan ésszel és a gazdasági vállalkozásoknál megszokott elvekkel ellentétesen jártak és járnak el, amikor többet költöttek és költenek ma is annál, mint amennyit a bevételeik megengednek, és a hiányt hitelekkel fedezték, fedezik.

Hogy miért van, lehet ez így? Takáts Péter szerint a válasz megdöbbentően egyszerű: egy jól gazdálkodó és nem veszteséges államnak ugyanis nincs szüksége hitelre, sőt, még az addig felvett hiteleit is visszafizeti! Ez pedig a jelen rendszer alapjait rengetné meg, hiszen egy bank szempontjából az állam a legjobb adós, az állam rendelkezik a legjobb bonitással, mert övé az adók begyűjtésének joga.

Takáts Péter szerint azt is érdemes megnézni, hogy miként is kezelték a válságot az államok, mert ez pontosan és kendőzetlenül megmutatja a jelen pénzügyi és bankrendszer valódi arcát. Nos, a bevezetett intézkedések szinte kivétel nélkül a veszteség társadalmiasítását és a nyereség privatizálását jelentették, és egyidejűleg az államadósság további elképesztő mértékű megnövekedését hozták. Miközben a különböző lépések az embereknek már-már elviselhetetlen egzisztenciális problémákat okoztak, a bankok kétszeresen is jól jártak. Egyszer mert közpénzen mentették meg őket, másrészt mert újabb megteremtett pénzeket tudtak kihelyezni. A pénzügyi köröknek, s főként az államoknak pénzügyi segélyt nyújtó Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak az államok eladósodása rejtett, de hihetetlen nagy hatalmat ad, a parlamentek úgy táncolnak, ahogy e szervezetek fütyülnek. Takáts Péter szerint ennek nyomán sok országban a demokrácia csak látszat, a politikai döntések hátterében a pénzügyi körök érdekei húzódnak meg.

Takáts Péter szerint azt is érdemes megnézni, hogy miként is kezelték a válságot az államok, mert ez pontosan és kendőzetlenül megmutatja a jelen pénzügyi és bankrendszer valódi arcát. Nos, a bevezetett intézkedések szinte kivétel nélkül a veszteség társadalmiasítását és a nyereség privatizálását jelentették, és egyidejűleg az államadósság további elképesztő mértékű megnövekedését hozták. Miközben a különböző lépések az embereknek már-már elviselhetetlen egzisztenciális problémákat okoztak, a bankok kétszeresen is jól jártak. Egyszer mert közpénzen mentették meg őket, másrészt mert újabb megteremtett pénzeket tudtak kihelyezni. A pénzügyi köröknek, s főként az államoknak pénzügyi segélyt nyújtó Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak az államok eladósodása rejtett, de hihetetlen nagy hatalmat ad, a parlamentek úgy táncolnak, ahogy e szervezetek fütyülnek. Takáts Péter szerint ennek nyomán sok országban a demokrácia csak látszat, a politikai döntések hátterében a pénzügyi körök érdekei húzódnak meg.

S hogy mi lehet(ne) a megoldás? Takáts Péter hittel vallja, hogy az organikus, vagyis az élet természetes törvényeit követő gazdaság és pénzügyi rendszer térhódítása.

A szakember szerint óriási hiba, hogy a gazdaságban az élet természetes ritmusa helyébe az állandó és egyirányú változás, az állandó növekedés célkitűzése lépett. Ennek hatására az ember és a gazdaság közötti harmónia felbomlott, s ez pusztító erők felszabadulását idézte elő. Miközben a világ és annak lényei a ritmusra és az ugrásokkal, kvantumokkal való növekedésre épülnek, a gazdasági és politikai vezetők nem képesek megérteni és belátni, hogy a mindig csak növekedni elve egészséges szervezetekben sehol sem létezik! Csak a betegekben, viszont ez egy halálos kór, amit ráknak hívnak!

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

S hogy mi lehet(ne) a megoldás? Takáts Péter hittel vallja, hogy az organikus, vagyis az élet természetes törvényeit követő gazdaság és pénzügyi rendszer térhódítása.

A szakember szerint óriási hiba, hogy a gazdaságban az élet természetes ritmusa helyébe az állandó és egyirányú változás, az állandó növekedés célkitűzése lépett. Ennek hatására az ember és a gazdaság közötti harmónia felbomlott, s ez pusztító erők felszabadulását idézte elő. Miközben a világ és annak lényei a ritmusra és az ugrásokkal, kvantumokkal való növekedésre épülnek, a gazdasági és politikai vezetők nem képesek megérteni és belátni, hogy a mindig csak növekedni elve egészséges szervezetekben sehol sem létezik! Csak a betegekben, viszont ez egy halálos kór, amit ráknak hívnak!

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

S hogy mi lehet(ne) a megoldás? Takáts Péter hittel vallja, hogy az organikus, vagyis az élet természetes törvényeit követő gazdaság és pénzügyi rendszer térhódítása.

A szakember szerint óriási hiba, hogy a gazdaságban az élet természetes ritmusa helyébe az állandó és egyirányú változás, az állandó növekedés célkitűzése lépett. Ennek hatására az ember és a gazdaság közötti harmónia felbomlott, s ez pusztító erők felszabadulását idézte elő. Miközben a világ és annak lényei a ritmusra és az ugrásokkal, kvantumokkal való növekedésre épülnek, a gazdasági és politikai vezetők nem képesek megérteni és belátni, hogy a mindig csak növekedni elve egészséges szervezetekben sehol sem létezik! Csak a betegekben, viszont ez egy halálos kór, amit ráknak hívnak!

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

A szakember szerint óriási hiba, hogy a gazdaságban az élet természetes ritmusa helyébe az állandó és egyirányú változás, az állandó növekedés célkitűzése lépett. Ennek hatására az ember és a gazdaság közötti harmónia felbomlott, s ez pusztító erők felszabadulását idézte elő. Miközben a világ és annak lényei a ritmusra és az ugrásokkal, kvantumokkal való növekedésre épülnek, a gazdasági és politikai vezetők nem képesek megérteni és belátni, hogy a mindig csak növekedni elve egészséges szervezetekben sehol sem létezik! Csak a betegekben, viszont ez egy halálos kór, amit ráknak hívnak!

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

A szakember szerint óriási hiba, hogy a gazdaságban az élet természetes ritmusa helyébe az állandó és egyirányú változás, az állandó növekedés célkitűzése lépett. Ennek hatására az ember és a gazdaság közötti harmónia felbomlott, s ez pusztító erők felszabadulását idézte elő. Miközben a világ és annak lényei a ritmusra és az ugrásokkal, kvantumokkal való növekedésre épülnek, a gazdasági és politikai vezetők nem képesek megérteni és belátni, hogy a mindig csak növekedni elve egészséges szervezetekben sehol sem létezik! Csak a betegekben, viszont ez egy halálos kór, amit ráknak hívnak!

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Takáts Péter szerint az ilyen téves gondolkodás következtében aztán napjainkra a gazdaság elszigetelődött a körülötte lévő világtól, az embertől és annak minden igényétől. Így aztán ahelyett, hogy szolgálná az embert, halálos veszélyeket rejt rá és a világra.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Az organikus gazdasági körfolyamat viszont - Takáts Péter szemléletes példája szerint - minőségeit tekintve az élő emberi organizmus működéséhez hasonlít, a pénz áramlása pedig a zárt körben áramló vérrendszerhez, melynek van egy kiemelt középpontja: a szív. A vér innen indul és ide tér vissza, ezért az organikus gazdasági körfolyamat is egy ilyen központból, a központi bankból indul ki, egy, a maihoz sokban hasonló, de attól mégis nagyon eltérő pénzintézettől. Ennek a központi banknak többek között az a feladata, hogy - a semmiből - pénzt teremtsen a gazdaság számára, és biztosítsa, hogy oda és annyi pénz jusson el, ahova és amennyi kell - persze kamatmentesen. A körfolyamat végül ebben a bankban végződik, mert a központi banknak még azt is biztosítania kell, hogy amikor a gazdasági körfolyamat végén a pénzre már nincsen szükség, akkor az megsemmisüljön.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

A vállalkozások és a gazdasági élet egyéb szereplői ettől a központi banktól hitelt kapnak annak érdekében, hogy tevékenységüket végezni tudják. A pénz a körfolyamat kezdetén, mint hitelpénz jelenik meg a rendszerben, az organikus gazdaságban ennek egyetlen fedezete van, azoknak az embereknek a kreatív szellemi képessége, akik ezekben a vállalkozásokban együtt dolgoznak. A központi bank semmiféle más fedezetet nem kér és nem is kap. A központi banktól kapott pénzeket a vállalkozók részben a saját vállalatuknál fizetik ki munkabérként, részben pedig a társvállalkozásoknál végzett bevásárlásaik, beszerzéseik nyomán ez a hitelpénz végül a más vállalkozásokban dolgozó emberek munkabéreként kerül kifizetésre. A központi banktól kapott hitelpénz a vállalkozásokban gyakorlatilag jövedelemmé, azaz vásárló pénzzé alakul át.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

(Az organikus gazdaságban a munka és a munkabér szétválik egymástól, és az ember már nem a munkájáért kapja a fizetését, hanem, mert ember, s mint ilyen, szellemi képességeit a másik ember részére kamatoztatni akarja. Így nincs szükség külső manipulációkra, olyanokra, amiket ma a HR szakma oly nagy előszeretettel javasol a munkatársakból hiányzó motiváció pótlására...)

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Takáts Péter gondolatmenete szerint a jövőben a központi bank és a piac között elhelyezkedő (ma kereskedelminek nevezett) bankok is egészen új, méghozzá társulási formában működhetnek. Olyan helyek lesznek, ahol a gyártás, a kereskedelem és a fogyasztás képviselői is jelen vannak, és ők együtt és egyetértésben döntik el, hogy a hozzájuk beérkező pénzt kiknek adják oda, milyen célokat támogatnak vele és kik azok, akiknél kevesebb pénz van, mint amennyire ideájuk megvalósításához szükség lenne. Ők állnak kapcsolatban a központi bankkal, és így a befolyt pénzből ők egyenlítik ki a tagvállalkozások tartozásait is, s kezdeményezik új hitelek folyósítását.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

Takáts Péter úgy gondolja: az alapértékek újrafelfedezése megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a 21. század embere ismét összhangban éljen a természettel, szabad akaratából megtalálja a határait, és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.